IT hírek
:: 2012. április 14. - 12:49
A jobbik IT megemlékezett a katinyi mészárlásra

Szávay István (Fotók: Hering J.)A Jobbik Óbudai Ifjúsági Tagozata a katinyi lengyel mártírok emlékére április 13-án gyertyagyújtással egybekötött megemlékezést tartott a budapesti Katinyi mártírok parkjában. A kegyeletes eseményre Lengyelországból is érkeztek vendégek. Szávay István, a Jobbik országgyűlési képviselője emlékbeszédében kiemelte: a lengyelektől meg kell tanulnunk a nemzeti büszkeséget és a boldogabb jövőbe vetett hitet.

Szávay István, a Jobbik országgyűlési képviselője a Himnusz eléneklése utáni történelmi visszatekintőjében kiemelte, hogy Németország és a Szovjetunió által a második világháború elején lerohant Lengyelországból sok katona és polgári személy menekült hazánkba, ám a németek rosszallása ellenére is élvezték a magyarok vendégszeretetét. Csakhogy nem minden lengyelnek volt olyan szerencséje, hogy Magyarországra meneküljön. A főként tartalékos, a lengyel értelmiség elitjét képező katonatiszteket a szovjetek azért ejtették foglyul, majd gyilkolták meg 1940-ben, mert le akarták fejezni a baráti ország értelmiségét, a majdani lehetséges ellenállás vezető erejét, hangsúlyozta Szávay.


Az emlékezők egy csoportja

A Szovjetuniót megszálló németek 1943-ban exhumálták a katinyi erdőben meggyilkolt lengyel katonatisztek tetemeit, s ekkor derült fény arra a szovjet hazugságra, miszerint a tömegmészárlást a németek követték volna el. Az exhumáló szakértők között volt a magyar Orsós Ferenc patológus, akit később, Magyarország szovjet megszállása után csak azért nem ítéltek el háborús főbűnösként, mert idejében elmenekült, s a nyugati hatalmak nem adták ki. Orsóst a kommunisták megfosztották az akadémiai tagságától, de a mai napig nem rehabilitálták Magyarországon, mondta a jobbikos képviselő. A győztes nagyhatalmak Nürnbergben súlyos ítéletekkel sújtották a Harmadik Birodalom vezetőit, ám a Katinyban és másutt elkövetett szovjet tömeggyilkosságok lekerültek a napirendről. Tulajdonképpen ettől kezdődik az úgynevezett kettős mérce alkalmazása. A szovjetek évtizedeken keresztül tagadhatták, hogy ők hajtották végre a katinyi tömegmészárlást, sőt, azt a németek nyakába varrták. Auschwitzért büntettek, Katinyért nem - hangsúlyozta a politikus, majd hozzáfűzte -, hogy a lengyel tisztek gyilkosai jórészt zsidó származású szovjet NKVD-s katonatisztek voltak. A katinyi mészárlás igaz elkövetőiről a szocializmus évtizedeiben is mindenki tudott Lengyelországban, de a félelem miatt hallgattak róla az emberek, mondta a jobbikos képviselő.


Korompay Emánuel és lengyel felesége (Fotó: Archív)

A magyarság számára több üzenete is van a katinyi tragédiának. Először is az, hogy a kommunizmus barbársága egyetemes volt, s a múlt eseményeiről beszélni kell, mondta a politikus majd hangsúlyozta, hogy Közép-Európában a kisebb népeknek össze kell fogniuk, így a lengyeleknek és a magyaroknak is. A lengyel néptől sokat tanulhatunk, például a nemzeti büszkeséget és az összefogást. Nem véletlen, hogy Lengyelország mára térségünk egyik legfejlettebb és legerősebb országa. A legfontosabb, amit megtanulhatunk lengyel barátainktól az a boldogabb jövőbe vetett hit. Hinnünk kell abban, hogy lesz még egyszer egységes, boldogabb Magyarország - fejezte megemlékező beszédét Szávay István.

Az Óbudai Jobbik Ifjúsági Tagozata által tartott megemlékezés a Szózattal, majd gyertyagyújtással ért véget.


A katinyi emlékmű éjszaka

A lengyel hivatásos és tartalékos katonatisztek 1940-es mártírumságához hetven esztendővel később, 2010. április 10-én újabb nemzeti tragédia járult: A katinyi erdőben elkövetett szovjet tömeggyilkosság helyszínére tartó Lech Kaczynski államfő, a neje, valamint a lengyel politikai, kulturális, katonai és vallási élet legkiválóbb személyiségei életüket vesztették, miután Szmolenszk közelében máig tisztázatlan körülmények között lezuhant az őket szállító repülőgép. Jó magyarok a két évvel ezelőtti tragikus napon is – részben a Kuruc.info fölhívására – elmentek Bem József Budapest, II. kerületi szobrához és együtt gyászoltak a Magyarországon élő lengyel barátainkkal.


A katinyi mártírok emlékműve Óbudán

A magyar-lengyel közös emlékezéseknek, összejöveteleknek a budai Bem-szobron kívül 2011. április 8. óta van egy másik helyszíne is, az óbudai Katinyi mártírok parkja, ahol az említett napon avatta föl Schmitt Pál magyar és Bronislaw Komorowski lengyel köztársasági elnök a szovjetek által meggyilkolt több mint húszezer lengyel hazafi emlékművét. Alkotói, apa és fia, Széri-Varga Géza szobrászművész és Széri-Varga Zoltán építész. A kissé megbillentett, fekete gránittömböt magába záró rozsdás vaskocka áttört felületének rajzolata vihar tépázta erdőt jelenít meg. A művészek szándéka egyértelmű: Sztálin hóhérai erdőben, a katinyi erdőben gyilkolták le a lengyel hazafiakat. Sötétedés után az emlékmű belseje meg van világítva, s ezért szépen kirajzolódnak a vihar által jobbra hajlított fakoronák.

Az emlékpark Bécsi út felőli részében az államelnökök annak idején egy-egy tölgyfát is ültettek két magyar származású mártír, Korompay Emánuel Aladár és Oskar Rudolf Kühnel emlékére. A fák tövében emlékkövek hirdetik a két magyar hősiességét. A parkra néző Árpád Gimnázium falán a fehér-piros lengyel nemzeti színekkel és a sasos címerrel ékesített lengyel, magyar és angol nyelvű emléktábla figyelmeztet a katinyi mártírok tragédiájára .


Korompay Emánuel emlékköve

Korompay Emánuel Aladár - ha szabad ilyent leírni ebben az esetben - a két magyar mártír közül a rokonszenvesebb számunkra. Korompay 1890-ben született Budapesten, s a magyar székesfővárosban végezte egyetemi tanulmányait, majd filológusi diplomát szerzett. Még a második világháború előtti években kiküldték lektornak a Varsói Egyetem Hungarológiai Tanszékére. Amint lenni szokott a fiatal magyar nyelvész beleszeretett egy lengyel lányba, fölvette az állampolgárságot, s a Lengyel Hadsereg tartalékos tisztje lett. Korompay szerkesztette az első magyar-lengyel szótárt. Született lengyel sorstársaival együtt 1939-ben Korompay is a szovjetek fogságába esett, majd 1940 tavaszán az NKVD pribékjei meggyilkolták a harkovi börtön pincéjében. Korompay Emánuel Aladár tehát nem a katinyi erdőben halt hősi halált, de mivel őt is a több mint húszezer legyilkolt lengyel tiszttel együtt és egy időben ejtették fogságba, a katinyi mártírokkal együtt kell emlékezni rá.


Kühnel Oskar emlékköve

Oskar Rudolf Kühnelt, a másik magyar származású mártírt viszont valóban a katinyi erdőben gyilkolták meg a szovjetek. Kühnel szülei magyarországi németek voltak, de kivándoroltak, s ő már lengyel földön született 1897-ben. A Lengyel Hadsereg 10. Lódz-i Könnyű Tüzérségi Ezred századosa volt a világháború kitörése előtt, ám a németek ellen már egy gyalogsági ezredben harcolt. Korábban, 1920-ban Oroszországban a bolsevikok oldalán küzdött, amiért kitüntetést is kapott. Kühnel korábbi szolgálatait a szovjetek azzal hálálták meg, hogy 1939-ben őt is fogságba ejtették, majd 1940 áprilisában a katinyi erdőben lemészárolták. A Német Hadsereg 1943-ben a többi lengyel mártíréval együtt Kühnel holttestét is exhumálta, megtalálták a személyes dokumentumait és a halála napjáig vezetett naplóját.

Hering József – Kuruc.info

Ajánlott oldalak

 

hazai pálya