IT hírek
:: 2017. április 28. - 22:34
Álhírekről, szólásszabadságról szólt az este

Az egykori TV-székházban működő Impostor nevű romkocsmában rendezték meg a NOSZA (NOnkonformista SZólásszabadság Akció) rendezvényét, ahol a "szólásszabadságot, mint cselekvést, eszmét, jogot, művészeti inspirációt és politikai fellépést járták körül" az előadók az esemény ismertetője szerint.

Elképzelni is lehetetlen annál szürreálisabb rendezvényt, amin Oláh Gellért, a kormánypárti 888.hu újságírója is szerepel egy álhírekről és a propagandáról szóló vitában, úgyhogy egyértelmű volt, hogy ott kell lenni, ettől még az sem tántoríthatott el, hogy a helyszín felé tartva, a Szabadság téren épp Gulyás Mártont láthattam előadást tartani mintegy 15 érdeklődőnek.

Még akkor is kitartott a lelkesedésem, mikor a bejáratnál üres újságot osztogattak, hogy felhívják a figyelmet a sajtószabadságra, a falon pedig roppant kreatív, például faszverést ábrázoló művészi installációk emelték a hangulatot.

A kezdésre néhány százan össze is gyűltek, a már említett beszélgetésen pedig Oláh Gellérten kívül részt vett dr. Hammer Ferenc, az ELTE BTK MÉDIA és Kommunikácó Tanszék vezetője, Sáling Gergő, a Direkt36 alapító szerkesztője és az egykori nemfideszes Origo egykori főszerkesztője, a vitát pedig Bakonyi Anna, ELTE médiaszakos hallgató moderálta.

Hammer Ferenc a vita elején rámutatott: az álhírek terjesztése manapság rendszerszinten működik, sok esetben profik végzik a munkát, mire Oláh Gellért úgy reagált, mintha újságíró lenne, és azt mondta, a problémát valóban vizsgálni kell, ahogy azt is, miért terjeszt valaki fake news-t, emellett azt is elismerte, hogy az oroszok a legprofibbak benne.

Szintén Hammer Ferenc ejtett szót a gyakran hangoztatott közhelyről, hogy azért van szólásszabadság, mert bárki elmondhatja a véleményét az interneten, ami szerinte azért nem igaz, mert a szólásszabadság azt jelenti, hogy bárki biztos lehet abban, hogy amit mond, az el is jut a közönséghez. Magyarországon viszont az ingyenes és olcsó médiafelületeket megszállta az állam és közpénzből tart fent propagandakiadványokat. A tanszékvezető szerint nagy probléma, hogy a lakosság még a vitától is el van zárva, hosszú évek óta nem volt példa még arra sem, hogy egy televíziós újságíró egy meglepetésszerű kérdést tegyen fel Orbán Viktornak.

Oláh Gellért sajnos nem értett egyet, "nemrég láttam egy közvélemény-kutatást, vagy nem tudom", mondta, mely szerint a fiatalok többsége a közösségi médiából tájékozódik, a választópolgárok pedig bizonyára el tudják dönteni, mi igaz és mi nem.

Sáling Gergő megemlítette, milyen nehéz megszólaltatni a hatalmon lévő politikusokat, Orbán Viktor például 2006-ban adott utoljára interjút az Origónak, később csak trükköt alkalmazva tudták szóra bírni: a Wikileaks-balhé után egy átadórendezvényre egy nem politikával foglalkozó újságírójukat küldték el, hogy a sajtóiroda ne szúrja ki, hogy az Origo próbál majd kérdezni.

Felmerült, hogy a politikusokat már a parlamentben is alig - csak egy könnyen megkerülhető folyosón - lehet kérdezni, és nemhogy Orbán Viktort, még Semjén Zsoltot sem lehet megszólaltatni. (Oláh Gellért erre azt mondta, ő soha életében nem is akart beszélgetni Semjén Zsolttal.)

Hammer Ferenc emlékeztetett rá, hogy Gyurcsány őszödi beszédét a közmédia hozta nyilvánosságra először, ma Orbán Viktor esetében ilyen elképzelhetetlen lenne.

Sáling kiemelte még, hogy a hírfolyamokat elárasztó tartalmak megítélésekor fontos, hogy az emberek ne higgyenek el mindent csak azért, mert azt a világnézetükhöz közel álló orgánum vagy ember írta, fontos a mérlegelés és a kritika, viszont olyan sok impulzus ér mindenkit, hogy a fogyasztóknak már nincs energiájuk erre.

Az előadás végén Oláh Gellért kapott néhány kellemetlen kérdést az összes Fidesz-propagandatermék által közölt tüntetéses képről (amire azt mondta, nem tudja ki készítette, egy kollégája küldte neki, de biztos nem ő), illetve magyarázkodnia kellett a Mandinert szidó cikke miatt is, de különösebben kellemetlen pillanatokat nem élt át. (Ha valakit érdekelne, a teljes vita itt tekinthető meg.)

Rövidebb előadást tartott az indexes Fábián Tamás, Bodolai László, valamint dr. Bayer Judit is, végül újabb vitára került sor a szólásszabadság határterületeiről. (Erről a rossz fényviszonyok miatt olyan borzalmas képet készítettem, hogy inkább ezt teszem ide, amit a videóból print screeneztem, mert bár nehéz elhinni, de még ez is jobb.)

Ezen Dojcsák Dalma, a TASZ munkatársa, Papp Réka Kinga, újságíró-aktivista, Kelemen László, a Societas Országos Választmányának elnöke, valamint Kósi Márk, a Jobbik Ifjúsági Tagozat országos alelnöke vett részt Puskás Panni újságíró moderálásával. "Olyan nemkomfortos témákról beszélünk, hogy a TASZ miért védi meg a kurucinfót a holokauszttagadás ügyben, hogy festékkel megdobni a Sándor Palotát mennyire elfogadható ellenállási forma, vagy hogy az egyetemen belül mennyire lehet politizálni", írták az esemény meghívójában, ami első ránézésre már 2009-ben is unalmas lett volna, de sebaj.

Abban nagyjából mindenki egyetértett, hogy a szólásszabadság korlátozása nem szerencsés, Dojcsák Dalma, a TASZ munkatársa szerint még olyan esetben sem, ha az esetleg nem hasznos a társadalom számára, az alapvető jogok ugyanis mindenkit megilletnek. Az egyébként elég hamar kiderült, hogy a TASZ mégsem szokott holokauszttagadókat védeni, csak ajánlották már fel a segítségüket olyan embereknek, akiket emiatt fenyegettek jogi szankciók.

Szóba került a civil szervezetekről szóló törvény is, amit Papp Réka Kinga putyini módszerhez hasonlított. Kelemen László szerint félelmetes az, hogy a kormányzat szemben áll egyes körökkel és nem kiegyensúlyozottan, hanem egyoldalúan tájékoztatja az állampolgárokat. Kósi Márk szerint a civil szervezeteknek átláthatóan kell működniük, a Fidesz azonban hatalmi játszmát játszik, és csak a kormánykritikus szervezetekkel akar leszámolni.

Papp Réka Kinga rámutatott, hogy a mások nyomorúságából gúnyt űző média kreténségeit szakmailag kell felügyelni, ám ennek jelenleg nyomai sem látszanak. Hasonlóan látta Kelemen László is, aki szerint szigorú szabályozásra volna szükség, mert szocializációs szempontból nagyon károsak a kereskedelmi tévéken futó műsorok. Dojcsák Dalma szerint erre viszont az állam alkalmatlan, a hatósági szabályozás nem megoldás, csak a társadalmi és szakmai reakció lehet az.

Az előadás végén Balogh Gábor, portálunk munkatársa hívta fel az előadók figyelmét arra a civil szervezetek vagy épp a CEU elleni törvény kapcsán, hogy az első olyan törvény, ami konkrétan egy csoport ellen irányult, az egyenruhás bűnözésről szóló jogszabály volt, amire mind a kormánypárti, mind a balliberális médiumok helyeselően bólogattak, mert nem volt számukra szimpatikus a Magyar Gárda. Kósi Márk egyetértett vele, Dojcsák Dalma és Kelemen László viszont nem, mert véleményük szerint a félelmet keltő vonulgatókra reagálnia kellett az államnak. Előbbi arra is rávilágított, hogy az érintettek ebben az esetben kigyúrt állatok voltak, bár hogy ez jogi szempontból miért érdekes, rejtély.

Ennek megfejtése helyett kértünk inkább még egy sört, de a Lopunk zenekar és a Veszélyes Faszfej koncertjeit már nem tekintettük meg.

alfahir.hu

Ajánlott oldalak

 

hazai pálya