IT hírek
:: 2017. november 27. - 11:10
Az Angelusz Róbert Szakkollégium által szervezett kerekasztal-beszélgetésen jártunk

November 23. estére az Angelusz Róbert Szakkollégium által meghívást kapott Kunhalmi Ágnes (MSZP) Farkas Gergely (Jobbik) Kanász-Nagy Máté (LMP) és Orosz Anna (Momentum) (illetve a Fidesz is, akik „meglepő” módon visszautasították a megjelenést), hogy előadják gondolataikat és pártjuk, mozgalmuk elképzeléseit a magyar fiatalságról és az ifjúságpolitikájukról.

Ahogy említettük már, a pártok felhozatala igencsak színes volt, azonban akadtak pontok, ahol sikerült közös nevezőre helyezkedniük. Azt könnyen megállapították, hogy a jelenlegi fiatalság nemtörődömsége okkal írható a rendszerváltozás utáni, az ún. 20. századi pártok számlájára. Ahogy Farkas Gergely fejezte ki magát:

„Nem megbántva az itt ülő Ágit, ő korából adódóan nem, de az ő pártja sokat tett azért, hogy a fiatalok kiábránduljanak a politikusokból”.

Itt szinte nem is lehetett volna jobb példát hozni, mint a 2006-os öszödi beszédet. Majdnem minden meghívott reagált erre az eseményre valamilyen személyes emlékkel vagy tapasztalattal. Orosz Anna egy gimnazista emlékét idézte fel, mikor osztálytársai, a beszéd kiszivárgásakor, arról tanakodtak, hogy most Gyurcsánynak mennie kéne vagy sem.

Fontos meglátni, azonban azt a tényt, hogy a fiatalok részvétele a közéletben és a politikában elengedhetetlen. Szükséges, hogy a fiatalság kivegye a részét azokból a folyamatokból, melyek az ő jövőjüket fogják alakítani. Kunhalmi Ágnes kijelentése is erre kívánt reflektálni.

„Amilyen ma az osztályterem, olyan lesz holnap a társadalom. De kontrollált körülmények között kell bevinni ezt a gyerekekhez, nem arra gondolok, ahogy Orbán Viktor strasbourgi beszéde egyoldalúan bekerült a tankönyvekbe” – és itt el is értünk a következő témánkhoz, amely szorosan egybefonódik az ifjúságpolitikával: az oktatás ügyéhez.

Egy nagyon egyszerű mondattal indult meg az egyeztetés ebben a témában, melyet Orosz Anna jelentett ki, frappánsan summázva a helyzetet. „A politika olyan, mint a szex.” Az elhangzott hasonlat több szempontból is helytállónak bizonyul, mert a politikai, úgy, mint a szex, ömlik a médiából és arcunkba mászik az utcán, mégis képesek vagyunk teljesen tabuként kezelni a közoktatásban. Abban minden megjelent képviselő egyetértett, hogy ez tarthatatlan, azonban ki kell jelentenünk, hogy van remény. Kunhalmi Ágnes a 21. század új vívmányaiban látja a jövőt, mivel a modern kor találmányaival a következő generáció autodidakta módon lesz képes politizálni, ha már mi nem tudjuk megtanítani őket rá. „Ma már könnyebb a putriból átrepülni Berlinbe, mint régen átkelni a magyar határon." – mondta.

Farkas Gergely egy másik opciót emelt ki. Szerinte olyan módon kell megszólítani a fiatalokat, hogy rámutatunk arra, hogy a politikai számukra nem csak unalmas dolgokkal foglalkozik. Például azt a felszólalását, amelyben az e-sportokról beszélt, sok olyan néző követte nyomon, akik korábban nem tekintettek meg politikai témájú anyagokat, így majdnem tízezer nézőt sikerült elérnie.

Na de milyen konkrétumokkal képes előállni az ellenzék?

Sokan sokféleképpen látják a megoldást abban, hogyan szólítsák meg az ifjúságot. A Jobbik egy igazán fiatalos és nyugaton már néhol sikert aratott ötlettel állt elő. A Jobbik Magyarországért Mozgalom az e-szavazással tudná elképzelni a fiatalok részvételi arányának növekedését a szavazásokon.

Kanász-Nagy Máté szerint 16 évre kellene levinni a választási korhatár cenzusát, míg Orosz Anna kisebb lépésekkel kezdené el a politikai szerepvállalás gondolatát közelebb vinni a fiatalokhoz.

Ajánlott oldalak

 

hazai pálya