IT hírek
:: 2014. január 28. - 17:15
Elfeledett Legendák - Csernák Ildikó pályázata

Az Elfeledett Legendák elnevezésű pályázatunkra sok-sok értékes írás érkezett hozzánk személyekről, akik tevékenységükkel egy közösség javát szolgálták, vagy különleges eseményekről, amelyek példaként állhatnak előttünk. Az elkövetkezendő hetekben ezen pályázatok közül fogunk közzétenni néhányat, olyanokat, amelyek mindannyiunk számára példaértékűek lehetnek. Alább Csernák Ildikó pályázatát olvashatjátok, aki Strattmann Lászlóról írt.

Batthyány-Strattmann László Antal János Lajos 1870. október 28-án, Dunakilitiben látta meg a napvilágot. Apja, családját elhagyva újranősült, de gyermekeivel soha nem szakította meg a kapcsolatot. Édesanyja korán, Bright-kórban hunyt el, így a gyerekek anyai nagyapjukhoz, Battyhány Zsigmondhoz kerültek. Tanulmányait a kalksburgi, majd a kalocsai jezsuita gimnáziumban végezte. A széles érdeklődési körrel rendelkező fiú tanulmányi eredménye közepes volt. 

Bátyja halála után apja Lászlót szánta a hatalmas családi birtok irányítására. A fiú ezért 1890-ben beiratkozott a bécsi mezőgazdasági főiskolára, de érdeklődés hiányában inkább otthagyta azt és letöltötte az egyéves katonai szolgálatot.

Leszerelését követően a Bécsi Tudományegyetem Bölcsészeti Karára jelentkezett, ahol kémiát tanult. Tanulmányait azonban ismét félbeszakította és 1896-ban, másodévesként orvostanhallgató lett. Apja mindig is ellenezte, hogy fia orvos legyen. Csak akkor jött rá, hogy László mekkora szeretettel és odaadással végzi hivatását, amikor halálos ágyán fájdalmait hatékonyan tudta enyhíteni.

Egy évvel apja halála után a gróf 1898-ban oltárhoz vezette Coreth Mária Terézia grófnőt, akivel élete végéig békés, harmonikus házasságban éltek. A grófnő mindig támogatta hivatásában. Házasságukból 14 gyermek született. Miután lediplomázott, 1902-ben magánkórházat alapított Köpcsényben (ma Kitsee). Az intézetben 30 ágy kapott helyet, és járóbeteg-ellátás is zajlott. Az orvostudomány minden területén tevékenykedett, de igazi szerelme a sebészet volt. Az első világháború kitörésével a kórházat 100-120 férőhelyesre bővítette.

Nagybátyja halála és a trianoni békeszerződés megkötése után a család a frissen örökölt körmendi birtokra költözött, ahol a grófnak első dolga volt, hogy ismét kórházat alapítson. A köpcsényi kórházat jelképes áron, 2 schillingért a burgenlandi régiónak adományozta. Egészségének gyengülése miatt kénytelen volt szerelmét, a sebészetet a kisebb fizikai megterhelést igénylő szemészetre cserélni. Egy munkanap volt, hogy 100 beteget is ellátott, a rászorulóknak pedig gyógyszer- és útiköltség-térítést biztosított.  

1921-ben, fia halála után saját egészsége is hanyatlásnak indult. 1929. november 7-én, kilenc szürkehályog eltávolítása után végleg letette a szikét és elindult 14 hónapon át tartó kálváriáján. A gróf szenvedéseiről leánya, Blanka részletes feljegyzést készített naplójában. 

Bár hólyagrákja következtében iszonyatos görcsöket kellett átélnie, mégis többször emlegette, hogy betegszobája mellett rendelőt szeretett volna berendezni és még operálásra is tellett volna erejéből – de csak betegségének első hónapjaiban. Görcseinek szüneteiben meséket diktált. 

Batthyány-Strattmann László grófot 1931. január 22-én, szeretett családja köréből ragadta magához az Isten. Temetése a rangját megkövetelő pompával és mély gyásszal zajlott, mind a rokonság, mind a betegek részéről. Ravatalozására külön vonatot indítottak. A gróf temetésén Mikes Kelemen püspök szerint inkább hozzá, mint érte kellett volna imádkozni, mert szent élete által nyitva találta a mennyország kapuit. Páratlan tehetségéhez mély vallásosság társult. Gyakran imádkozott együtt betegeivel, még ha nem is többet néhány percnél. Rengeteg elfoglaltsága mellett kiváló édesapa is volt. Gyermekeire, akik persze rajongtak érte, mindig jutott ideje. A napot mindig közös imával kezdték és fejezték. Szabadidejében gyakran betért a kórház kápolnájába imádkozni, a vasárnapi miséken pedig gyermekeivel felváltva szolgáltak. Munkásságáról nem csak mendemondák, hanem az utána maradt ambulánskönyvek, műtéti naplók és főleg a meggyógyított szembajosok ezrei tanúskodnak. A szegény parasztembereket ugyanolyan odaadással kezelte, mint a hozzálátogató gazdagokat. 

A Batthyány-Strattmann László-díjat, melyet évente legfeljebb 50 ember kaphat meg és az egészségügyi miniszter adományozhatja, az ő emlékére hozták létre. A kitüntetésben azok részesülhetnek, akik hozzájárultak az egészségügy és a szociális védelem fejlődéséhez. A orvos herceg emléknapját minden év január 22-én ünnepeljük. Nevét több oktatási, egészségügyi, szociális és kulturális intézmény is viseli (a Délvidéken is). Népszerűsítésében nagy előrelépés lehetne, ha nem csak az ország irányításában érdemeket szerző felmenőit, de őt is megemlítenénk a történelem órákon. 

Közbenjárására 1989-ben gyógyulás is történt, melyet 1995-96-ban orvos és teológus szakértők vizsgáltak ki. II. János Pál pápa 2003. március 22-én a Vatikánban boldoggá avatta Batthyány-Strattmann Lászlót. A szertartásra több ezren gyűltek össze a Szent Péter téren, köztük sok magyar is. 

Az orvos herceg kiváló példakép lehet bárki számára, legyen az orvos, családapa, vagy bármilyen más foglalkozást űző személy. Azt hiszem, gróf Batthyányi-Strattmann László nevével gyakran fogunk még találkozni a sajtóban. A következő generáció pedig nem csak véletlenül fog hallani róla, hanem mi, akik ma tisztelői vagyunk, holnap továbbadjuk nevét és történetét. És akinek mi elmondjuk, az is továbbítani fogja szeretteinek a hallottakat. Így fog az apostol lelkületű gróf neve a társadalom tudatában dicső felmenői mellé érni.

Csernák Ildikó, Délvidék, Zenta

 

Ajánlott oldalak

 

hazai pálya