IT hírek
:: 2012. október 11. - 18:45
Vona Gábor: Szívem szerint belépnék az Ifjúsági Tagozatba

„Bár a Fidesz vezetői politikai értelemben még mind a mai napig fiatalok, mégis ha Orbán Viktorra, Pokorni Zoltánra, vagy Kósa Lajosra nézek, akkor politikai aggastyánokat látok magam előtt” – mondta Vona Gábor, a Jobbik elnöke a barikad.hu-nak adott interjújában.

Korgó gyomorral énekelni a himnuszt

- A 15-24 éves korosztály munkanélküliségi rátája 4 és fél éves mélyponton van. Hogyan értékeli ezt, ki lehet jelenteni ez alapján, hogy megbukott a kormány ifjúságpolitikája?

- Kezdem a pozitívummal: nem tudom azt mondani, hogy megbukott a kormány ifjúságpolitikája, mert ilyen nem is létezett. Ha ugyanis létezett volna, akkor még rosszabb lenne a helyzet, ismerve a kormány támogató politikáját, ami a visszájára szokott fordulni. Mire a szép szavak és a nagyszerű ígéretek eljutnak az érintettekhez, azok nagyon ritkán valósulnak meg úgy, ahogy az a miniszterelnök szájából kezdetben elhangoznak. Ez azért furcsa, mert a Fidesznek még a nevében is szerepel a fiatal szó, és a vezetők politikai értelemben még mindig fiatalok. Mégis mikor ránézek például Orbán Viktorra, Pokorni Zoltánra vagy Kósa Lajosra, akkor politikai aggastyánokat látok magam előtt, akik elvesztették a kapcsolatot a fiatalsággal. Félek attól, hogy emögött üzleti, politikai számítás áll. Ha megnézzük a Fidesz rendezvényeit, akkor azt látjuk, hogy az ott megjelenők 90 százaléka nyugdíjas korú, amely szintén azt mutatja, hogy nem tudja már megszólítani a fiatalokat a Fidesz, miközben a Jobbik szavazótábora meg nagyon fiatal. Úgy érzem, a kormánypártot már nem is nagyon izgatja ez a kérdés, letett erről a korosztályról, és bizonyára úgy számol, hogy túl sok energiába kerülne neki visszaédesgetni őket, miközben mindez csekély haszonnal, szavazattöbblettel kecsegtet.

- Mit gondol arról, hogy miközben - többek között - a fiatalok helyzete is egyre romlik, a kormány győzelmi mámorban úszik a statisztikákra hivatkozva, mondván, hogy 25 éve emelkedik a foglalkoztatottság?

- Ami a foglalkoztatás javulását illeti, látni kell, hogy ezek kozmetikázott számok, a közmunkát beemelték a foglalkoztatásba. Fontos dolog, hogy legyenek közmunkások, de az egyik legfontosabb meglátásunk az, hogy ez nem a foglalkoztatási programba tartozik, hanem inkább egy, a szociális- és a foglalkoztatáspolitika határán lévő feladat. Erre azonban nem lehet foglalkoztatáspolitikát, munkaügyet és gazdaságpolitikát építeni. A foglalkoztatás – csakúgy, mint az egész társadalomra vonatkozóan - a fiatalok körében is nagyon rossz állapotban van, csak éppen ők élik meg ezt legrosszabban, mivel a munkaerőpiacon a pályakezdők számára még annyira sincs hely, mint másoknak. Ezért – bármennyire is fájó – logikus, hogy egyre nagyobb részük az elvándorlást fontolgatja, hiszen itt nincsenek meg azok a körülmények, amelyek alapján az életüket elkezdhetnék, és nem lehet generációnyi fiatalt arra kényszeríteni, hogy korgó gyomorral énekeljék a himnuszt.

 

Szociális emigráció

- Ha már az elvándorlás problémáját említette, mi a véleménye arról, hogy a magyarországi fiatalok jó része ma külföldön képzeli el a jövőjét? Melyek ennek a legfőbb okai?

- Egy fiatalnak két dologra van szüksége, hogy egy adott országban ott maradjon, munkára és otthonra. Sajnos azt látni, egyik helyen sem történik előrelépés: otthonteremtés kapcsán is csak szép, de üres ígéreteket hallunk. Egyes felmérések pedig azt mutatják, hogy a magyar fiatalság elvándorlási hajlandósága - ami az attitűdöt illeti - nemzetközi összehasonlításban nem magas. Nagyon cinikusnak tartom, hogy Orbán Viktor ezt a folyamatot úgy kommentálja, ez nem is baj, mert a fiatalok világot látnak, tapasztalatokat szereznek, aztán úgyis hazajönnek. Ez nem igaz, látni kell, hogy ma már nem az történik, ami jó pár évvel ezelőtt, hogy elmennek mondjuk bébiszitternek vagy a vendéglátásba dolgozni, aztán néhány évvel később hazajönnek. Most már egy szociális emigrációról kell beszélnünk, sokan arra kényszerülnek, hogy elmenjenek és aztán kint is maradnak.

- Mi lenne erre a problémára a megoldás? Ha a Jobbik kormányra kerülne, hogyan fordítaná vissza ezt a folyamatot?

- Munkahelyteremtés kapcsán a kitörési pont egy valóban hatékony keleti fordulat lenne, és az erre ráépülő mezőgazdaság, élelmiszeripar, feldolgozóipar talpra állítása. Az országnak itt vannak az adottságai és a lehetőségei is, erre predesztinál a helyzetünk. Ezeket az ágazatokat kell fejleszteni, mivel ezeken a területeken tapasztalható a legnagyobb munkaerőigény. Ennek kapcsán nagyon rossz iránynak tartom, ami a mezőgazdaság és a földbirtokok terén zajlik jelenleg: az Orbán-kormány a latin-amerikai rendszer irányába alakítja a magyar földbirtokrendszert, így nagy latifundiumok, azaz nagy kiterjedésű birtokok alakulnak ki monokultúrákkal és nagyon kevés munkaerővel. Mi viszont egy családi, kis- és középbirtokokra épülő mezőgazdaságot, élelmiszeripart és feldolgozóipart szeretnénk, amihez keleti fordulatra, piacokra van szükség és a hazai piacok erős visszahódítására is. Az otthonteremtés kapcsán pedig állami bérlakásépítés programban látunk lehetőséget.

Vona Gábor laptoppal

"Külföldön sokan rácsodálkoznak az életkoromra"

- Akkor mégsem olyan családbarát a kormány, mint ahogyan azt kommunikálja magáról?

- Valóban, a kormány rendszerint azzal öntömjénezi magát, hogy ő családbarát és hogy a támogatásokra mennyire nagy hangsúlyt fektet. Ez helyén is való, csak éppen magát a családalapítást is támogatni kellene és nem csak a már meglévő családokat: a kormány padló gazdaságpolitikája a 2,3 vagy még nagyobb gyerekszámmal rendelkező szülőket preferálja. A családok azonban nem úgy működnek, hogy azt két gyerekkel kezdik, hanem nullával és a legnehezebb a nulláról az egyre, illetve az egyről a kettőre lépés, amit nem feltétlenül támogat a kormány. Ma Magyarországon viszont a legtöbb a gyermektelen és az egygyermekes család. Így egy olyan űr tátong a támogatási rendszerben, ami miatt egyre ritkábban születik kettő, illetve csak elvétve ennél több gyermek.

 

Elhibázott tervezés az oktatásban

- Mi a véleménye a kormány oktatási reformjáról, mennyire szolgálja a diákok javát? Mit gondol Orbán azon mondatáról, hogy minden diáknak saját magának kell állnia képzése költségeit a felsőoktatásban, ha más nem, diákhitel révén? Milyen veszélyei vannak ennek?

- A kormány reformról beszél, de tudjuk már 22 éve, hogy ez a szó megszorítást jelent. Nem arról van szó, hogy az oktatásnak biztosít a kormány egy meghatározott összeget, és arra kéri a szektort, hogy építsen ki egy hatékonyabb, jobban strukturált, kevésbé pazarló rendszert. Ehelyett a korábbinál jóval kevesebb pénzt ad, és azt várja el, hogy így próbáljanak meg életben maradni az intézmények. Ennek fényében visszás, amikor a kormány ilyen-olyan költségvetési kiemelések, trükkök kapcsán elmondja, milyen sokat költött az oktatásra, ami – ha egészében nézzük a kérdést – egyszerűen hazugság. Az egyik legfontosabb kérdés a tandíj kontra diákhitel vita. Titkolni próbálja a kormány, hogy a tandíjat visszaemelte a rendszerbe, még ha burkolt formában is, miközben Orbán folyamatosan azt mantrázza, hogy ne keverjük össze a tandíjat és a diákhitelt - ami ha logikai vagy nyelvtani szempontból nézem, igaz is, mert nem ugyanaz a kettő, mégis a hatása ugyanaz. A diákhitel ugyanis a tandíjhoz hasonlóan egyenlőtlenséget teremt szegény és gazdag családok között, mivel aki felveszi, az hosszú évekre eladósodik. Emiatt a kevésbé tehetős diákoknak adott esetben még a családalapításról is le kell mondaniuk, hiszen a diák-, lakás- és egyéb hitelei miatt súlyos összegeket kell fizetniük törlesztésre.

- A Jobbik szerint hogyan lehetne rendbe tenni az oktatást, mi lenne a legfontosabb teendő ma az oktatáspolitika területén?

- A diákhitel rendszer helyett inkább az iskolaszövetkezetek és a legális diákmunka esélyeit kellene növelni. Én is dolgoztam az egyetem mellett és diákhitelt is vettem fel. Ha ma újrakezdhetném, inkább többet dolgoznék, de semmiképpen sem adósítanám el magam éppen az önálló életem legelején. A kormány részéről a legális diákmunka erősítésére eddig csak látszatintézkedések történtek, amelyeknek úgy tűnik, inkább marketing értékük van, mint valós hatásuk. Emellett elhangzik sokszor a kormány részéről, hogy a hallgatók számát a gazdaság helyzetéhez igazította és így az oktatás nem termel feleslegesen diplomásokat. Ezzel csak az a baj, hogy nincs benne előrelátás, hiszen ha a jelenlegi gazdasági helyzet alapján tervezünk, akkor ez azt jelenti, hogy be akarjuk betonozni azt. Először egy gazdasági stratégiát kellene felvázolni – a középpontban az oly fontos keleti nyitással – és az alapján tervezni az oktatásban, ahhoz igazítani a hallgatói létszámot. Ne a mostani, szörnyű jelent tartsuk fenn az oktatásban, hanem általa teremtsünk egy szebb jövőt. Ez fontos koncepcionális különbség közöttünk és a kormány között, ami talán a korábban már tárgyalt generációs különbségből is fakad.

Vona Gábor

"Könnyebben azonosulnak velünk a fiatalok"

 

Ahol a Jobbik az első erő

- A fiatalok körében rendkívül népszerű a Jobbik, a statisztikák alapján elmondható, hogy nagyon szorosan megközelíti a Fidesz szavazótáborát, ha az adott korcsoportot nézzük.

- A 18-35 éves korosztályban nemrégiben 40 százalékos népszerűséget mutatott ki az egyik intézet, ezzel a Fidesszel voltunk szinte azonos szintben, úgyhogy ez inkább holtversenyben az első helyet jelenti. A rendelkezésünkre álló néhány felmérés ezt pontosította: ha 30 vagy 24 év alatt vizsgálódunk, ott már a Jobbik első helye kimutatható. Ha a különböző generációkat nézzük, és ahogy haladunk a fiatalok felé, akkor azt tapasztalni, hogy egyre inkább nő a nemzeti radikális párt népszerűsége. Ez azt mutatja, hogy nagyon komoly tartalékok rejlenek a Jobbikban, a jövő pártjáról beszélhetünk.

- Minek köszönhető, hogy ennyire sikeresen tudják megszólítani ezt a korosztályt?

- Az egyik ok, hogy a párt vezetősége is fiatalokból áll, így ennek a korosztálynak könnyebb velünk azonosulni, mint a Fidesszel vagy az MSZP-vel. Ugyanakkor ha csak ezt nézzük, akkor az LMP-nek is mondjuk a másodiknak vagy velünk együtt az elsőnek kellene lenni a tekintetben, hogy a fiatalok közül mennyien szavaznának rájuk. (A Lehet Más a Politika éppen most kezdett egy népszerűségi kampányba ebben a korcsoportban – a szerk.) Ennél fontosabb, hogy mi valóban a fiatalok problémáival foglalkozunk a Fidesszel szemben. Az LMP ifjúságpolitikáját pedig általában elvont, a fiatalok nagy részét kevésbé érdeklő dolgok fémjelzik. A harmadik ok az internetben keresendő: ez egy nagyon demokratikus médium, és úgy tűnik, ha ezt a fajta információszabadságot megkapja az ember, akkor előbb-utóbb jobbikos lesz, mivel így nincs kitéve a médiamanipulációnak, amivel a Fidesz és az MSZP rendelkezik a tv, rádió és újság birodalmán keresztül. Ez azt is jelzi, hogy ha a magyar médiában egyenlő viszonyokat lehetne teremteni, akkor a Jobbik a jelenleginél sokkal nagyobb politikai erőt képviselhetne. A nemzeti radikális pártnak nem pusztán gazdasági szempontból kell a modern technológiát elterjeszteni, nekünk politikai szempontból is fontos, hogy azt például az idősebbek körében is egyre nagyobb arányban használják.

 

Vona belépne az IT-be

- Mi a Jobbik Ifjúsági Tagozat legfontosabb szerepe a párton belül? Mivel tudná bátorítani azokat a fiatalokat, akik szimpatizálnak a nemzeti radikális párttal, hogy csatlakozzanak a tagozathoz?

- Mára megjelent az a tizenéves és korai huszonéves korosztály a Jobbik környékén, amely igazán ambiciózus, tettrekész és kreatív. Szoktam is mondani Farkas Gergely frakcióigazgatónak, aki az Ifjúsági Tagozat (IT) szervezésének is az egyik fő motorja, hogy szívem szerint belépnék a tagozatba, annyira tetszenek az akcióik, programjaik és kiadványaik. Nagyon büszke vagyok a Jobbik IT-re, hiszen tagjait nem az asztalról lehulló politikai morzsák hozzák össze, hanem az az eszmeiség, amit a Jobbik képvisel. Nagyon fontosnak tartom, hogy ellenfeleink vádját, miszerint a Jobbik avítt, archaikus politikát képvisel, és amit sokszor nem sikerül kellőképpen kivédenünk, abban az IT kitűnően helytáll. Képes a fiatalos, modern lendületét a Jobbik konzervatív, nemzeti eszmeiségével összehozni, és ez egyáltalán nem áll ellentétben egymással. Ha valaki érdeklődik az ifjúsági szervezet iránt, legjobban teszi, ha ellátogat egy-egy rendezvényünkre, hogy saját maga győződjön meg arról: ez egy jó közösség, és mivel a jó bornak nem kell cégér, nem is szükséges tovább promotálni az IT-t.

 

Miért Vona a Jobbik elnöke?

- Az átlagéletkor a parlamentben 47 év, Ön még bőven a fiatalok közé tartozik. Hogyan éli meg, hogy ennyi idősen egy parlamenti pártot vezet? Életkorából adódóan milyen előnyöket tapasztal és milyen hátrányokkal kell számolnia?

Vona Gábor Balczó Zoltánnal

Balczó Zoltánnal

- Önmagában nem normális, hogy egy parlamenti pártot ilyen fiatalon vezet valaki. Sokat gondolkodtam, miért alakult ez így. Arra jutottam, hogy az a 40 és 60 év közötti generáció, amelynek a nemzeti gondolatot vezetni kellene, egy elveszett generáció, elnyelte az elmúlt 22 év, mivel sokszor elvtelen kompromisszumokra, önfeladásra kényszerült. Szerencsére vannak olyanok, akik megmaradtak: Balczó Zoltán szerepét például túlzás nélkül történelminek látom. A nemzeti radikális politika, amelynek a klasszikus eszenciáját ő jeleníti meg, egy nagyon fontos jelenlét az elnökségben, az ő szerepe kiegyensúlyozza a fiatalabb gondolkodásunkat, és ezáltal segít jó döntéseket hozni. A külföldi partnerek rendre rácsodálkoznak az életkoromra, sokakat meglep. Azt nem érzem, hogy bármiféle hátránnyal járna a fiatalságom, de előnyét sem élvezem. Ez ugyanis az évek múlásával el fog fogyni, ugyanakkor egyáltalán nem baj, ha ilyen fiatalon ennyire bele tudok látni a politikába, és bízom benne, hogy az évek csak érettebbé tesznek. Különösen örülök, hogy fiatalon úgy tudtunk bejutni a parlamentbe, hogy nem egy kész párton belül az ifjúsági kontóra kerültünk be, hanem mi magunk tudtunk egy pártot bevinni a nemzet templomába. Megtapasztaltuk azt a küzdelmet, harcot, amit ez megkívánt és biztos vagyok benne, hogy ez olyan pótolhatatlan tapasztalat, aminek a jövőben még nagyon sok hasznát vesszük.

 

Kovács Zita

barikad.hu

 

Ajánlott oldalak

 

hazai pálya