Anakarszisz, a szkíták bölcse

Forrás: 
alfahír.hu

Az ókor egyik legnagyobb bölcse a szkíta származású Anakarszisz volt. Életéről és bölcs mondásairól csak töredékek maradtak fenn a görög tudósok írásaiban. Mazsolázzunk életéből néhány részletet.

Az ókori feljegyzésekből, elsősorban Luacian művéből annyit tudunk, hogy a nagy szkíta bölcs Szkítiában látta meg a napvilágot a Kr. e. 7-6. század folyamán, valószínűleg a meotiszi-mocsárvilág közelében, ott volt ugyanis a királyi szkítáknak a központja. Ő maga királyi vérből való volt, apja Grunus király, anyja egy görög asszony volt. Két testvéréről tudunk, Kaduit örökölte az apai trónt, ezen kívül ismerjük Szavlijnak a nevét. Anakarszisz gyermekkorától kezdve szkítául és görögül tanult. A mai kutatók annyira hangsúlyozzák, hogy a szkíták iráni nyelven beszéltek, de erről az antik világ tollnokai mit sem tudtak, ők elkülönítették a szkíta és a görög nyelvet.

A nagy utazó

Anakarszisz nem tört uralkodói babérokra, inkább utazni szeretett, hogy megismerje a világot és megfigyelje, hogyan élnek az emberek. Nagyon sokat utazott anyja szülőföldjén, Hellászban. Athénban sokat tartózkodott, hogy megismerkedjen az ottani filozófusokkal és eszmét cseréljen velük. Egyszer az egyik görög a szemére hányta szkíta származását, ezzel akarta megsérteni. Anakarszisz erre így válaszolt: “A szülőföldem hibája az enyém, de te szülőfölded szégyene vagy” Feljegyezték róla, hogy nem tisztelte mértéktelenül sok beszédet, habár az ékesszólást módfelett becsülte. Arra a kérdésre, hogy mi a jó és mi a rossz az emberben, helyesen azt felelte: a beszéd.

Anakarszisz hosszú vándorútja után hazatért. A bölcs nem értesült testvére által meghozott törvényről, miszerint minden szkítát, aki idegen öltözetet visel, meg kell ölni. Mivel ő is görög ruhát öltött, eltalálta egy nyílvessző. Így ért véget az egyik legnagyobb ókori bölcs élete.

Anakarszisz művei

Sajnos egyetlenegy könyve sem maradt hátra az utókor számára, pedig állítólag könyvet írt a hellén és a szkíta szokásokról is, valamint 800 katonai költeményt hagyott hátra. Birtokában volt a beszéd szabadságának, és az ő életmódjából következtettek a görög filozófusok arra, hogy a szkíták a szabadság követei. Amikor görög filozófusokkal beszélt és gúnyolni kezdték azért, mert neki, szkítának nincs háza, csak egy nomád szekéren élt, erre Anakarszisz azt mondta: az otthon nemcsak a kőművesek és ácsok munkájából áll, vagy csodás díszítésekből, sokkal inkább attól függ, hogy kik élnek benne.

Nálunk ugyanis a gyerekek, a feleségek, a szolgák és barátok alkotnak egy közösséget. Az otthont ő egy szép madárfészeknek nevezte, ahol mindenki boldog. Szkíta voltát nem tagadta meg sohasem, és jobban tisztelte a természet egyensúlyát, az egyszerűséget, amelyet az isten alkotott, mintsem azokat a törvényeket, melyeket a társadalom hozott létre.  

OB

Van minden, mint karácsonykor – tartja a szólás, hiszen a karácsony ünneplésének fontos része a gazdag, közös...
Furcsa és különleges nép vagyunk mi, magyarok. Nyelvünk, származásunk, történelmünk mind egyedivé tesz...
A világ szinte minden országa megemlékezik a nemzet szuverenitását, önvédelmi készségét kifejező fegyveres...
Neves költőnk, József Attila születésnapjára, április 11-re tehető a költészet napja Magyarországon. Hazánk...

Ajánlott oldalak

 

hazai pálya