8 étel, amit az élelmiszeripari szakértők elkerülnek

Forrás: 
fn24 nyomán

Egyetlen módja lehetne annak, hogy garantáltan minden egészségtelen dolgot kizárjunk az étrendünkből: ha soha nem ennénk semmit. Ez nyilván nem opció, de azért az ember igyekszik, még ha nem is engedheti meg magának, hogy minden héten a biopiacon vásároljon. Van értelme csak néhány zöldésgből biót venni? És ha igen, akkor miből?

Egy amerikai egészségmagazin megkérdezett nyolc olyan embert, aki az élelmiszeriparban dolgozik és rálát arra, hogy az agrárcégek abban az iparágban hogyan „készítik” az ételeket, hogy ők mit nem lennének hajlandók megenni.  Alább a Prevent Disease e cikkéből szemezgetünk..

Amit az endokrinológus nem enne meg: paradicsomkonzerv

Fredrick Vom Saal, a Michigani Egyetemen kutatja a biszfenol hatását az emberi szervezetre. Ez az elterjedt  műanyag a konzervdobozok belső bélésében van. Szerkezetében nagyon hasonlít az ösztrogénre, ezért összezavarja a szervezet hormonháztartását, szaporodási problémákat, szívbetegséget, cukorbetegséget és akár túlsúlyt is okozva. A paradicsom savassága ezt az anyagot kioldja a dobozból, ezért a kutató szerint érdemes elkerülni. Ő inkább üveges paradicsomkonzervet vesz, annál nincs ez a probléma.

Amit az állattartó nem enne meg: tápos marha húsa

Joel Salatin, a Polyface Farms egyik tulajdonosaként alapvetően állattartással foglalkozik, bár számos könyvet is írt a fenntartható gazdálkodásról. Ám nem enné meg a marhahúst, ha nem legeltetett marháról van szó. Amikor a gazdák különböző kukorica- és szójaalapú tápokkal hízlalják az állatokat a vágósúly gyorsabb elérése érdekében, nem számolnak azzal:  a vevők sokkal kevésbé tápláló húst kapnak, mint ez egy hatósági vizsgálatból is kiderült. Salatin szerint hagyományosan legeltetett marhát érdemes csak venni.

Amit a toxikológus nem enne: mikrós pattogatott kukorica

Olga Naidenko, az Environmental Working Group amerikai civil szervezet vezető kutatója szerint a csomagolásban lévő különböző vegyszerek miatt nem érdemes mikrós kukoricát pattogtatni. A PFOC például terméketlenné tesz kutatások szerint és rákot is okoz. A vegyszer gyártói már meg is ígérték, hogy 2015-ig kivezetik a használatból. A mikrózással a méreg beivódik a kukoricába, s elfogyasztva évekig halmozódik a szervezetben. Pedig nem olyan nehéz elkerülni: pattogtassuk a kukoricát a tűzhelyen, fedő alatt.

Amit az agrárigazgató nem enne meg: nem bio krumpli

Jeffrey Moyer az amerikai biosztendereket meghatározó szövetség elnöke, sosem enne olyan burgonyát, amit ipari módszerekkel termesztettek. Ugyanis a gyökér- és gumószöldségek felszívják a talajban lévő növényirtókat, rovarirtókat, gombák elleni készítményeket. Több krumplitermesztő is azt mesélte neki: sosem ennék meg a saját krumplijukat, mivel tudják, mit tesznek rá. Maguknak inkább külön termesztenek burgonyát, kisebb hozammal, de kevesebb vegyszerrel.

A krumplit magát növekedése során szinte folyamatosan permetezik a gombák ellen, majd úgy takarítják be, hogy a növény zöld részét szándékosan elölik egy gyomirtóval. Sok esetben utána még a kicsírázás ellen hormonokkal is kezelik. (Nálunk nem mindig, szerencsére.) A krumpli megmosása vagy megpucolása a vegyi koktél elkerüléséhez kevés: az egész krumpliban eloszlik a cucc.

Amit a halkutató nem enne meg: tenyésztett lazac

Dr. David Carpenter kutató 2004-ben a Science tudományos lapban is írt a halakban felhalmozódó vegyszerekről. Szerinte a természet nem arra teremtette a lazacot, hogy egymás hegyén hátán éljenek kis zárt medencékben, szóját, csirketrágyát és pirított csirketollat egyenek. Ennek eredményeként a halakban mindenféle rákkeltő anyagok halmozódnak fel és még kevesebb is bennük a D-vitamin. Van viszont jó sok antibiotikum.

A legrosszabbnak ilyen szempontból az észak-európai halgazdaságok bizonyultak. A halak olyan szennyezettek, hogy félévente egy halvacsora elfogyasztásánál többet nem ajánl a kutató – hacsak nem vad alaszkai lazacról van szó.

Amit a rákkutató nem enne meg: hormonkezelt tehenektől származó tej

Rick North, aki az American Cancer Society rákellenes szervezet oregoni szervezetét vezette, csak biztos forrásból fogyasztana tejet. Ugyanis a legtöbb nagy gazdaságban növekedési hormonokkal kezelik a tejelő teheneket a hozam fokozása érdekében. Mellesleg tőgyfertőzésekhez is vezet, s felhalmozódik a tejben egy inzulinszerű növekedésserkentő, az IGF-1.

Még nem teljesen egyértelmű, de nagyon úgy tűnik, hogy ezt az anyagot az emberi emésztés nem vagy csak részben bontja le, s emiatt rákkeltő lehet.

Amit a GMO-kutató nem enne meg: erjesztetlen GMO-szója

Michael Harris biotechnológus több génkezelt élelmiszer előállításával is foglalkozott, s számos gyógyszeripari céget vezetett. Mégis igyekezne bioszóját találni. Ez persze nem lenne könnyű, hiszen a világ szójatermésének 90 százaléka ma már génkezelt.

Ám a legnagyobb baj, ha a szójabab erjesztetlen – például a szójatejben – mert ilyenkor a szójában található természetes hormonszerű vegyületek rákkeltőek lehetnek, és még butítanak is.

Amit az agrárkutató nem enne meg: nem bio alma

Mark Kastel, volt agráripari szakértő és a Cornucopia Institute bio-kutatóintézet egyik vezetője szerint napi egy alma már nem feltétlenül tartja távol az orvost. Ugyanis a modern almatermelésben a fákat szinte mind olyan anyagokkal oltják, amelyek a hozamot növelik, s nem túl ellenállók a fák a betegségekkel szemben. Így folyamatosan permetezni kell őket.

A permetszer emberre elvben nem veszélyes, de mégis több a rákos megbetegedés a gazdáságokban dolgozók körében – mutat rá a kutató.

Van minden, mint karácsonykor – tartja a szólás, hiszen a karácsony ünneplésének fontos része a gazdag, közös...
Furcsa és különleges nép vagyunk mi, magyarok. Nyelvünk, származásunk, történelmünk mind egyedivé tesz...
A világ szinte minden országa megemlékezik a nemzet szuverenitását, önvédelmi készségét kifejező fegyveres...
Neves költőnk, József Attila születésnapjára, április 11-re tehető a költészet napja Magyarországon. Hazánk...

Ajánlott oldalak

 

hazai pálya