A hatalom sokakat megbolondít

Forrás: 
mno.hu

A legnagyobb nyomorúságban hordozza a legfontosabb üzenetet a föltámadás – mondta Kocsis Fülöp hajdúdorogi görög katolikus érsek húsvét alkalmából. A főegyházmegyei rangra emelt egyházvezető szerint hazug és félrevezető szemlélet, hogy a szegényeket segéllyel kell támogatni; így csak konzerváljuk a nyomort. A Huszár-telepi iskola kapcsán beszélt a viszonyáról a politikai elithez. Interjú részlet.

– Tűzfészekké vált a Közel-Kelet, a szomszédban, Ukrajnában háború dúl, és egyre gyakoribbak a terrorcselekmények is. Ilyen korban milyen üzenetet hordoz a húsvét, mit jelenthet az embereknek a bűnök megváltása, a feltámadás?
– Pontosan a legnagyobb nyomorúságban hordozza a legfontosabb üzenetet az emberek számára a föltámadás, az ínség ugyanis nem tudja kioltani az emberi méltóságot. A föltámadásnak az üzenete nemcsak az, hogy a koporsó után lesz még valami. Annál sokkal több. Azt jelenti, hogy a földi élet nem kizárólag emberi dimenzióval mérhető. Nemcsak egy száznyolcvan centiméter magas, fél köbméternyi embertömeg vagyok, hanem mindaz, ami az én szellemiségemből fakad. Hogy meg tudok tervezni egy házat, tudok építeni egy gépet, ez mind az én szellemiségemnek a gazdagsága.

– A teremtett ember az Isten képmása.
– Igen, mégis akad olyan emberi élet, ami nem több, mint az említett fél köbméternyi emberanyag, mert nem él másért, csak hogy egyen, testi örömöket habzsoljon, saját magának minél több tárgyi dolgot megszerezzen. Ez állati élet. Sajnos ebbe az irányba megy a szellemiségétől megfosztott ember, ne gondolkodjon, ne alkosson, ne kezdeményezzen, csak fogyasszon! Így viszont összezsugorított lénnyé válik, amelynek nincs távlata. S nemcsak a halála utáni távlattól fosztja meg ez a szemlélet, hanem ennek a világnak a tágasságától is.

– Tehát a föltámadásnak az a jelentése, hogy az ember sokkal több annál, mint aminek első ránézésre látszik?
– Amikor baj történik, bántanak, fáj valamink, az megnyomorítja az embert, védekezésre készteti, sőt, agresszívvá teheti, ki is forgathatja szellemiekben gazdag mivoltából. A föltámadás üzenete, hogy ez nem törvényszerű. Ezért a hívő embert még a legnyomorúságosabb körülmények között sem tudják megfosztani belső értékeitől. Éppen ilyen helyzetben érezheti meg leginkább, hogy a föltámadás távlata sokkal többé teszi őt, s elvehetetlen ez a méltósága. Hála istennek számtalan példa van erre is, a lágerekben, a vészkorszakban, amikor túlnő önmagán az ember. Persze arra is akadnak példák, hogy szörnyalakká válik. A hit, az Istenre való nyitottság, az Isten képmásának fölismerése önmagamban, hogy ez éltet engem, ez eme fölül mindenen – ez a föltámadás üzenete. Mindez csakis úgy lehetséges, hogy az Isten Fia magára vette a mi emberi életünket, végigélte, bele is halt, mint minden ember, de aztán föltámadt, s ebbe a föltámadásba belevitt mindnyájunkat. Az Isten emberré lett azért, hogy az embert fölemelje az isteni létbe, hogy túlemelje önmagán, ráébressze arra, hogy sokkal több, mint ami egymagában lenni tudna.

– Szavaiból az tűnik ki, hogy az elmúlt kétezer évben emberek nagy tömege egyszerű fogyasztógéppé vált.
– Inkább csak az utóbbi néhány száz év folyamata ez. Bár talán még mindig nem illő nevén nevezni, de bizony ez az úgynevezett felvilágosodás korának az eredménye. Már akkor Isten helyébe tették az embert, aki attól kezdve egyre nyomorúságosabbá válik, lassan kifordul önmagából. Ugyanis az ember nem értelmezhető önmagában, csak Isten teremtményeként. Bár szépnek tűnik a cél, hogy az emberi szabadságnak ne legyen gátja, ne legyen senki fölöttünk, ám látnunk kell, hogy ezek az eszmék Isten nélkül éppen hogy nem fölszabadítják, hanem lealacsonyítják az embert. Az, hogy Isten teremtményei vagyunk, nem kisebbít bennünket, hanem fölemel, miként a gyermek sem kisebb attól, hogy fölnéz szüleire. Rousseau, Voltaire és társai akkoriban nem sejtették, hogy elméletük ide vezet majd. Gazságok, háborúk voltak a kereszténység jegyében is, ezt nem tagadhatjuk, de az eszme, amely kikapcsolja Istent az emberi gondolkodásból, törvényszerűen elvezet a mai fogyasztói szemlélethez, amikor az ember már csak vegetál, szinte állati szintre süllyed, mert egy fogyasztó tárgy csupán.

– Úgy látszik, ez a gondolatiság megfelelő táptalajra talált… Mi lehet az oka annak, hogy sokan a ma élő emberek közül is azt hiszik, boldogulhatnak Isten nélkül, s elutasítják a segítségét?
– Az ember szabad, Isten senkire sem kényszeríti rá az ő felsőbbségét, azt, hogy őt el kell fogadni. Ezt a szabadságot ő maga adta, hogy akár szembe is fordulhatok vele. Ez sokaknak tetszik. Az emberben ott van a rosszra hajló természet, ami olyan, mint a gravitáció, lefelé húz. Ha az ember nem törekszik fölfelé, akkor lefelé csúszik, hisz az sokkal kényelmesebb. Ez az oka annak, hogy a tömeg elbolondítható e silány, igénytelen és pusztán földi, anyagias értékek követésére. Különben erőfeszítéseket kellene tennie, erősítenie kellene magát, hogy a gravitációt legyőzve fölfelé haladjon.

– Hogy lehetne az embereket rábírni, hogy eddzék magukat, leküzdjék a gravitációt, s ne csak húsvétkor vagy karácsonykor gondoljanak Istenre – akkor is jobbára hagyománytiszteletből?
– Ebben nekünk, keresztény, hívő embereknek óriási felelősségünk van. Vonzóvá kell tennünk a szellemi, a hitben való életet, az Istennel való kapcsolatot. Fel kell mutatnunk a gravitáció ellentéteként ezt a másik vonzerőt. Ha úgy élünk az emberek között, hogy azt mondják, „így érdemes!” vagy „miért ilyen jó ez az ember?”, akkor máris fölkeltettük bennük az érdeklődést, hogy lehet máshogy létezni. Amit még tehetünk, hogy nemcsak egyénileg éljük meg a hitünket, hanem közösségben. Ez az egyház lényegéhez tartozik, hogy vonzó közösség, család legyen, ahová szeretnek tartozni az emberek, nem pedig pusztán szervezet. Ha mi hitelesen tudunk élni, ha közösségeink az Isten szeretetét közvetítik, akkor lesznek emberek, akik le tudják küzdeni a gravitációs erőt, és Isten felé törekednek.

 

Tudod, miről szól a húsvét? Ismered a szentháromnap ünnepét? A húsvéti hagyományt és kultúrát? Húsvétra való...
Van minden, mint karácsonykor – tartja a szólás, hiszen a karácsony ünneplésének fontos része a gazdag, közös...
Furcsa és különleges nép vagyunk mi, magyarok. Nyelvünk, származásunk, történelmünk mind egyedivé tesz...
A világ szinte minden országa megemlékezik a nemzet szuverenitását, önvédelmi készségét kifejező fegyveres...

Ajánlott oldalak

 

hazai pálya