Farsangi hagyományok

Forrás: 
jobbikit.hu

Tudtátok, hogy a farsangi időszak és a hozzákapcsolódó népszokások, hagyományok több, mint kétezer évre visszamenőleg már elterjedtek voltak?

Egy olyan hagyomány, ami mind a mai napig hatalmas népszerűségnek örvend. Nálunk e szokások német hatásnak köszönhetően a középkor folyamán terjedtek el több, mint 700 éve. A farsang egy olyan „rendezvénysorozat”, amely az egész év legvidámabb, legmulatságosabb és legfelszabadultabb időszaka, ami a mulatozásról, a jókedvről, a bolondos játékokról, a bálokról és olyan szép dolgokról szól, mint a boldogság, vagy a szerelem.

Ebben az első részben néhány, a magyarságra jellemző álarcos és jelmezes szokásokról olvashattok, kedvcsináló gyanánt. Világszerte,így a magyar nyelvterületen is a farsang adott alkalmat a különféle jelmezek,maszkok felöltésére.

Megjelenítettek úgynevezett zsánerfigurákat, így például cigányasszonyt,ördögöt, kereskedőt, törököt, ijesztő, csúfnak és szépnek nevezett figurákat. A farsangi köszöntők nagyon változatosak és szinte mindenütt megtalálhatók a Kárpát-medence területén. Ilyenkor is igyekeztek biztosítani az elkövetkezendő esztendőre a jó termést, a szerencsét, az állatok egészségét és szaporaságát a kimondott szó mágikus erejével. Például Paláston régebben a felnőttek lepedőbe, medvebőrbe öltözve járták a házakat. Kolbászt, szalonnát vagy farsangi fánkot kaptak.

Baranya megye déli részén maszkos alakok járták az utcákat, és a házaknál tojást gyűjtöttek.

Ördögnek, cigányasszonynak, katonának, töröknek, halásznak, menyasszonynak öltöztek a férfiak, legények. Medvesalján a farsang időszakában a fonókat és azokat a házakat keresték fel, ahol disznót öltek. Kedvelt alak volt a menyecske és a legény. Rossz ruhákat vettek magukra,a fejükre harisnyát húztak vagy álarcot tettek. Nem szólaltak meg, nehogy felismerjék őket.

Kalotaszegen „szép” és „csúnya farsangosnak” öltöztek. A legények lányoknak,úriasszonyoknak, a lányok úrnak, szép legénynek öltöztek. Ezek a szép farsangosok. Táncoltak a felkeresett fonóházakban az ott lévőkkel. A „csúf farsangosok” kéményseprő, halál, boszorkány (stb.) jelmezét öltötték. A „csúf farsangosok” ijesztgették a fonóbelieket és incselkedtek velük.

Kedveltek voltak a különféle állatmaszkok, medve, ló, kecske, gólya és mások. Többnyire a fonóházakat keresték fel. A medvét táncoltatták, a gólya a lányokat próbálta csipkedni, a kecskére alkudoztak. A néma jelenetektől, a pantomimszerű játéktól a párbeszédes formákig sokféle változata élt e dramatikus szokásoknak.

Medvesalján a farsangi jelmezesek menyasszonynak is felöltöztek, és a házaknál lakodalmas nótákat énekeltek. Az Ipoly menti falvakban a farsang ideje alatt gyakran rendeztek „lagzit”. Hidvégen például három fonóház együtt játszotta el. Az egyik helyről indult a beöltöztetett „menyasszony”, a másikból a „vőlegény”, és együtt mentek a harmadik helyre „eskünnyi”. Énekszóval vonultak végig a fiatalok kíséretében a falun.

A halottas játékoknak, temetési paródiáknak is különös jelentőségük volt a farsangi időszak végén, mert összekapcsolódtak a farsang temetésével. Középső-Ipoly vidékén például trágyahordó saroglyára rossz ládát vagy szalmazsákot tettek, ezt négy legény vitte a vállán. Másik kettő a papot, illetve a kántort utánozta. Ének kíséretében égették el a szalmazsákot vagy ládát.

Mindezeken kívül pedig a farsangi mulatságok egyik legismertebb része a szokásos vetélkedő játékok és a legényavatás.

A kakasütés ősi, nemzetközileg is jól ismert játék. Kopácson a kocsma melletti téren levágott kakasfejet ástak a földbe. A vállalkozó szellemű legénynek bekötött szemmel kellett bottaleltalálnia a kakasfejet. Ha sikerült, akkor jutalomból a kakasból paprikást főztek neki az esti mulatságon.

A Nyitra megyei falvakban farsangkor volt a legényavatás. Ezekben a falvakban felcéhelésnek nevezték a szokást. A 16–17 éves legények keresztapát választottak maguknak.Áldomást ittak, s ettől kezdve magázódtak. A legényavatás után udvarolhatott a legény, mehetett a mulatságokba, kocsmába járhatott, dohányozhatott,megillették azok a jogok, melyek a helyi szokásoknak megfelelően a legények korcsoportjára voltak jellemzőek. Az avatásra általában az év egyik ünnepnapján került sor – vízzel, borral, pálinkával „bekeresztelve” vagy pofon- és pálcaütéssel.

Tudod, miről szól a húsvét? Ismered a szentháromnap ünnepét? A húsvéti hagyományt és kultúrát? Húsvétra való...
Van minden, mint karácsonykor – tartja a szólás, hiszen a karácsony ünneplésének fontos része a gazdag, közös...
Furcsa és különleges nép vagyunk mi, magyarok. Nyelvünk, származásunk, történelmünk mind egyedivé tesz...
A világ szinte minden országa megemlékezik a nemzet szuverenitását, önvédelmi készségét kifejező fegyveres...

Ajánlott oldalak

 

hazai pálya