Hungarikum lett a IX-XI. századi Magyar Íj!

Forrás: 
hungarikum.hu

Újabb értékes tétellel bővült a hungarikumok sora. Őseink által félelmetes fegyverként használt merevszarvú visszacsapó – más néven – szarus reflex íj bekerült a hungarikumok becses körébe. A magyarok által használt íj a korszak legkiemelkedőbb fegyvere volt, mely a lovas-íjász haditechnika alkalmazásával sokáig szinte legyőzhetetlennek bizonyult Európában.

A magyar kultúra évezredes értékeit összefogó Hungarikumok Gyűjteményébe 41. tételként bevezetett IX-XI. századi magyar íj az alábbi kritériumok alapján került be az értéktárba.

Az eurázsiai sztyeppéken élt népek összetett reflexíjai – közismert nevén a „merevszarvú visszacsapó” íjak – családjába tartozó IX-XI. századi összetett (szarus) magyar íj (a továbbiakban: magyar íj) jól megkülönböztethető az „íjcsalád” többi tagjától. A Kárpát-medence területén eddig feltárt IX-XI. századi sírokból, közel 300 sír tartalmazott merev íj-applikációkat (agancsból faragott szarv és markolatlemezeket), mely sírszám jelentős mennyiségnek számít egész Eurázsiában. A IX-XI. századi leletanyag ezáltal világviszonylatban is egyedülálló lehetőséget biztosít a magyar íjak kutatására, illetve azok egyedi jellemzőjének meghatározására.

A merev íjmaradványok anyagának, formájának, szerkezetének és sírbeli helyzetének aprólékos elemzésével nyert információk képezik azt a szilárd bázist, amely alapján egy magyar íjrekonstrukció elkészíthető.

A magyar íj elkészítéshez szükséges közvetett információk – melyek a régészeti leletanyagból közvetlenül nem ismerhetők meg – az egykorú épen fennmaradt íjak vizsgálatával, recens néprajzi párhuzamok felhasználásával, a ma is élő különböző eurázsiai íjkészítő tradíciók vizsgálatával, illetve a XIV. századtól e témában megsokasodó írott források kiaknázásával figyelembe vehető és felhasználható, azonban a fenti (közvetett) információk nem írhatják felül a konkrét magyar régészeti leletanyagból származó elsődleges információkat.

Magyar Íj-nak tehát csak és kizárólag olyan íj nevezhető, amely

1. vagy egy konkrét IX-XI. századi magyar íjmaradvány alapján készül, vagy

2. amelyet a IX-XI. századi magyar íjmaradványok elemzése során megállapított és meghatározott paraméterek (alak, arány, méret) szerint készítenek el.

Mindezekhez kötött forma, alapanyag és készítéstechnika párosul.

A fenti kritériumok maradéktalan betartásával – nemzetközi szinten is – egyértelműen beazonosíthatóvá válik ez az eleink életmódjához szorosan kötődő, azokra rendkívül jellemző eszköz.

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

A magyar íj szimbólum. Elválaszthatatlanul kötődik a Kárpát-medencében letelepedett elődeink életmódjához. Mindezt határainkon innen és határainktól távol jól tudják mindazok, akik Európa és a népvándorlás korának történelmével egy kicsit is foglalkoztak. Volt idő, amikor ezt a fegyvert mindenki másnál jobban, eredményesebben használtuk akár vadászaton, akár harcban. Nagy bizonyossággal kijelenthető, hogy nemzetünk megmaradását köszönhetjük „neki”.

Elfogultság nélkül állítjuk, hogy a nemzetközi hagyományőrzésben és a világ íjkészítőinek körében kiemelt rangja van a Magyar Íjnak. Annak a formának és szerkezetnek, melyet mindenütt a világon magyarnak tartanak illetve neveznek, és velünk, magyarokkal azonosítanak.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források)

A Kárpát-medence területén eddig feltárt közel 300 db IX-XI. századi sír íjlelet-anyagának leírása számos tanulmányban, leírásban és dokumentációban elérhető.

  • Bíró Ádám - Bencsik Péter: Régészeti leletanyagból hagyományélesztés? Megjegyzések egy honfoglalás kori magyar íj tudományos rekonstrukciója kapcsán. Magyar Őstörténeti Konferencia. MTA 2013 (előadás).
  • Bíró Ádám - Langó Péter - Türk Attila Antal: Adatok a Kárpát-medencei, agancsból faragott íjmarkolat lécek értékeléséhez - Szentes-Derekegyházi oldal, D-3 tábla 6. sír.
  • Cs. Sebestyén Károly: A magyarok íjja és nyila. Szeged 1933.
  • Dr. Fábián Gyula: Archaeologia experimentalis. Honfoglaláskori magyar íj rekonstruálása. Természettudományi Közlöny IX. (1967) 98-101.
  • Dr. Fábián Gyula: Újabb adatok a honfoglaláskori íjászat kérdésköréhez. SZMMÉ 1980-81/1.63-76.
  • Dr. Fábián Gyula: A honfoglaláskori magyar íj és készítése. in: Nimród Fórum (A Nimród szakmai melléklete) 1985. ápr. 1-11.
  • Dr. Révész László: A karosi honfoglalás kori temetők. Miskolc, 1996.
  • Dr. Szőllősy Gábor: Különböző íjtípusok mechanikai jellemzőinek kísérleti vizsgálata. Bölcsészdoktori értekezés Budapest 1995 (kézirat).
  • Dr. Szőllősy Gábor: Dr. Fábián Gyula munkássága – működőképes másolatok népvándorlás kori íjakról. in: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve Szeged 1991.
  • Honfoglalás kori sírok Szeged-Öthalmon. in: Móra Ferenc Múzeum Évkönyve Szeged 1968.
  • További számos, a témához kapcsolódó hazai (magyar és nem magyar nyelvű), valamint külföldi szakmai irodalom anyagai.

A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe: magyarij.hu (fejlesztés alatt)

Tudod, miről szól a húsvét? Ismered a szentháromnap ünnepét? A húsvéti hagyományt és kultúrát? Húsvétra való...
Van minden, mint karácsonykor – tartja a szólás, hiszen a karácsony ünneplésének fontos része a gazdag, közös...
Furcsa és különleges nép vagyunk mi, magyarok. Nyelvünk, származásunk, történelmünk mind egyedivé tesz...
A világ szinte minden országa megemlékezik a nemzet szuverenitását, önvédelmi készségét kifejező fegyveres...

Ajánlott oldalak

 

hazai pálya