Karácsonyi szokások

Karácsony előtti időszak: Advent

Az Advent a karácsony ünnepét megelőző felkészítő liturgikus időszak, amely a november 30-i, vagy a hozzá legközelebb eső vasárnapon veszi kezdetét, s amely december 24. estéjéig tart. Ez egyben az egyházi év kezdete is. Az advent szó jelentése az eljövetel, amely az adventus, latin szóból ered, és Jézus eljövetelére utal. Kettős jelleggel bír az adventi időtartam: egyrészt felkészülés és várakozás Jézus születésének ünnepére, másrészt figyelmünket a végidőbeli második eljövetelére is ráirányítja. Szent Bernát középkori szerzetes szerint háromféle eljövetel van. Az első, amelyen Jézus megtestesült, világra jött és köztünk élt, a második a végidőbeli eljövetele, a harmadik pedig a köztes idő, amelyen rá emlékezünk és vele találkozunk.

Az adventi időszakhoz kötődik a koszorú készítése is. A koszorún elhelyezett gyertyák meggyújtása során imádságra, éneklésre gyűlik össze a család. Karácsony közeledtével minden vasárnap eggyel több gyertyát kell meggyújtani. A harmadik vasárnap az úgynevezett „gaudate”, vagyis öröm vasárnapja, amely jelzi már karácsony közelségét, s ekkor a megszokott lila liturgikus szín rózsaszín is lehet tetszés szerint.

Adventben immáron hagyományossá vált a Jobbik kettős kereszt állítása. Egészen Vízkeresztig (január 6.) a főbb közlekedési csomópontok és bevásárló központok közelében kereszteket állítunk, hogy a bevásárlási lázban szenvedő emberek figyelmét az adventi felkészülés időszakában felhívjuk karácsony ünnepének valódi értelmére. Vannak, akik nem értik, sőt gúnyolódnak, hogy adventben miért kereszteket állítunk, s miért nem nagyböjtben tesszük ezt. Mi azonban úgy gondoljuk, van egy nagyon mély tartalmú jelentősége ennek. Ahogyan Szent II. János Pál pápa fogalmazott betlehemi miséjén: „Jézus bölcsője mindig a kereszt árnyékában van. A betlehemi születés csöndje és szegénysége egy valóságot alkot a Kálvária fájdalmaival, sötétjével és halálával. A bölcső és a kereszt a megváltó szeretetnek egy és ugyanazon misztériuma; a test, amit Mária jászolba fektetett, azonos a kereszten föláldozott testtel.”

Betlehemállítás

Kevesen tudják, de a betlehemállítás Assisi Szent Ferenc nevéhez kötődik. Lényege az egykori betlehemi éjszaka eseményének átélése, ami hozzásegíti az embereket, hogy saját szívükben is elkészítsék a jászolt. Karácsonyi képes-kártyánkon mi magunk is úgy fogalmaztunk, hogy adventi felkészülésünk során jussunk el oda, hogy otthonunk betlehemi jászollá válik, ahol átéljük a család értékét és az összetartozás élményét. Az itáliai Greccióban Ferenc 1223-ban megkérte egy barátját, hogy rendezzen be egy barlangot, készítsen jászolt, hozzon szalmát, szamarat és ökröt, értesítse a pásztorokat, és így alkalmi színészekkel felelevenítették a szent éjszaka eseményeit. A betlehemállítás szokása azóta világszerte részévé vált a templomok és a közterek karácsonyi programjainak.

Magyar Kurír

Luca napja

Luca napjához (december 13.) több népszokás is kapcsolódik. E szokások közt szerepel a Luca-széke is. Ezen a napon kezdték el faragni, úgy, hogy minden nap csak egyetlen műveletet szabadott rajta elvégezni, de karácsony szentestére készen kellett lennie. Az éjféli misére magukkal vitték, és ha ráálltak, meglátták a boszorkányokat. A Luca-búza keltetéssel a szokás szerint a következő év termését próbálják megjósolni. Luca napján búzaszemeket csíráztatnak, amelyek karácsony tájára zöldülnek ki. Később a kikelt búzával az adventi oltárt díszítik a hagyománynak megfelelően.

Luca napján a kivájt sütőtökökbe szemeket, orrot és vigyorgó szájat is szokás faragni, majd a házak ablakai elé tenni, és azzal ijesztgetni egymást. Az ijesztő hatás kedvéért sötétedéskor égő gyertyát raknak a Luca-tök belsejébe.

Karácsonyfa története és szokásai

A karácsonyfa állítás hosszú évszázadokra nyúlik vissza. Valamikor régen a németek lakta területeken Katalin-napkor vízbe tett ágak általában karácsonyra zöldültek ki, és a hosszú éjszakák komor hangulatában az életerő jelképévé váltak. Ezeknek az ágaknak az „utóda” a karácsonyfa.

Történészek szerint a karácsonyfa-állítás szokása XVI-XVII. századi protestáns, evangélikus gyakorlatból ered. Később rendeletekben tiltották meg a fenyőfák kivágását, de a szokás terjedését már nem tudták meggátolni. A XVIII. század első felében jelent meg a szászországi Zittauban a feldíszített gyertyás karácsonyfa. Annyi fát állítottak, ahány megajándékozott személy volt a családban.

A karácsonyfa fénykora azonban a XIX. században kezdődött. Berlinben az 1800-as évek elejétől kezdtek el karácsonyfát állítani. Innen jutott el Bécsbe, ahol az arisztokrata- és művészkörökből egészen a legszegényebbekig viharos gyorsasággal terjedt el. A német területen kialakult szokás pedig hamarosan egész Európában elterjedt, kivándorlók révén a tengerentúli területekre is eljutott. 
 
Magyarországon a karácsonyfa a XIX. század második felétől lett népszerű, először a jómódú nemesi családokban terjedt el, majd a bécsiekhez hasonlóan hamarosan egyre többen díszítettek fel otthonukban egy kis fenyőt vagy ágacskát az ünnep alkalmával. Mára nincs olyan otthon, ahova ne jutna legalább egy szimbolikus fenyőág karácsony idején.

Alfahír

Regölés

A karácsonyt követő időszakhoz kapcsolódik a regölés hagyománya: az István napjától, december 26-tól Újévig járó regösök különféle énekeket adtak elő és jókívánságokat mondtak a ház lakóinak. A regölés eredete valószínűleg egészen a magyar őstörténetig nyúlik vissza. A regösök az ősmagyar kultúrában a sámán énekmondói, ráéneklői lehettek. A középkorban a regüs szó, mint foglalkozásnév fordul elő, valószínűleg ők voltak a király udvari énekesei, királyi együttivói. A regösénekben fontos szerepe van továbbá ősmagyar mitológiai elemeknek (Csodafiú szarvas) és Szent István király alakjának is.

Borszentelés

A borszentelés szokása Szent János apostol napjához, december 27-hez kötődik, mivel a hagyomány szerint János apostol, mielőtt megitta volna a mérgezett bort, megáldotta, és kígyó szállt ki belőle. Ezen a napon ezért szokás áldásra vinni a borokat templomba, illetve boroshordókba önteni belőlük, hogy ne romoljon el a bor.

A karácsony valódi üzenete

Ajánlott oldalak

 

hazai pálya