Magyarország tíz leghosszabb barlangja - 10. Leány-Legény-barlangrendszer

Szinonima: Csévi kettős-barlang, Chlapec-barlang
Táj: Pilis-hegység
Megye: Komárom-Esztergom
Település: Esztergom
Hossza: 3510 méter
Kiterjedése: függőlegesen 104,2 méter, vízszintesen 148 méter
Bejárat tengerszint feletti magassága: 457m, 466m

A két barlang 1997-ig külön állt egymástól, de az átjárhatóság megteremtésével létrejött az ország 10. legnagyobb rendszere, a Pilis hegység leghosszabb barlangja. Két lejárata van a Csévi-szirt alsó zónájában lévő mesterséges, illetve a Leány-barlang második 1 méter átmérőjű természetes. A bejáratok természetesen korábban is nyitottak voltak, de azokra csak 1911-ben figyelt fel Bekey Imre Gábor, amely régészeti kutatások sorozatát indította el. A feltáró munkálatok a ’30-as években indultak el. A Legény-barlang hossza 1936-ra 350 méter lett. Az ötvenes években Leél Őssy Sándor újramérte a két képződményt, véleménye szerint a hévizes barlangok egykor egy rendszert alkottak és csak később alakultak forrásbarlangokká. A kilencvenes évekig több barlangkutató csoport és szakosztály mérte újra és kutatta a két rendszert több-kevesebb sikerrel. 1991-ben a Leány-barlangban újabb 100 métert fedeztek fel, ezen felbuzdulva rendszeres kutatásokat kezdtek és elérhető közelségbe került a két képződmény összekötése is.1997-ben egy kutatócsoport két ponton is átjárót talált és az időközben a rengeteg bontómunkával feltárt új részekkel együtt a barlangok együttes hossza elérte a 3500 métert.

 

A barlangrendszer árnytérképe

A barlangrendszer a felső triász időszakban képződött (körülbelül 200 millió éve), Dachsteini mészkő formációban alakult ki. Északi 30-40 fokos dőlésű réteglapok, meredek déli dőlésű törésvonalak és kalcittelérek jellemzik (telér: Kőzethasadék kőzet vagy ércanyaggal kitöltve, jelen esetben kalcittal). Aktív vízfolyás csak időszakosan fordul elő. Állandó vizű tó csak a Tavas – teremben található. A járatok keletkezése a karsztvízszint alatti oldásnak köszönhető, a hévizes jelleg nem bizonyítható. Térbeli labirintust alkotó járatok, méteres üstös oldásformákkal tagolt termek (Óriás-, Tavas-terem), szűk összekötő szakaszok, csőszerű járatok (Izzasztócső, Kályhacső, Pénztár), magasba nyúló kürtők (Hangyás-ág) jellemzik. A barlang és környezetének morfológiája alapján egykor az itt található üregek egy rendszert alkottak, mely a Pilis kiemelkedésével szakadt több részre. A legújabb kutatások alapján a Rejtekút-barlang is ehhez a rendszerhez tartozik.

A legtöbb helyen képződménymentes falfelülettel találkozhatunk, cseppkőképződmények csak helyenként díszítik, néhol azonban igen dúsan. Elsősorban fehér és sárga cseppkövekkel találhatjuk szembe magunkat, a függő (sztalaktit) és álló (sztalagmit) cseppkövek mérete nem haladja meg az egy métert. A Nagy-hasadék járatában spriccborsókövekkel is összefuthatunk. A Tavas-terem elejét egy hatalmas cseppkő orgona jelzi az arra tévedőnek, a Csodaországban pedig több négyzetméteres felületen tetaráta medencék húzódnak (Folyó vízből, a vízfolyás irányára derékszögben kiváló és azt visszaduzzasztó, legtöbbször félköríves falszerű mésztufagát). Ezen felül találkozhatunk még kalcitlemez-tömbökkel is.

A régészeti kutatásokat a Magyarhoni Földtani Társulat Barlangkutató Bizottsága kezdeményezte. A vizsgálatok alkalmával előkerült leletek szerint, a rendszer bejárati zónáit az újkőkorszaktól kezdve az ember használta. Találtak itt többeközött kovaszilánkokat, kő-, és csonteszközöket, bronzkorból származó cserepeket, római kori csontfésűt, és Árpád-kori cserepeket.

Érdekesség, hogy a Legény-barlangban I Ferdinánd kori pénzhamisító műhelyet tártak fel, valamint, a rétegekből előkerült csontleletek közül Kormos Tivadar földikutya és hiúz maradványokat mutatott ki.

A Leány-Legény-Barlangrendszer mindkét tagja 1982-ben felkerült a fokozottan védett barlangjaink listájára. A lezárt képződmények csak a Duna-Ipoly Nemzeti Park engedélyével, alapfelszerelésben látogathatóak, néhány helyen azonban kötél szükséges. A denevérek telelési időszakában a barlangok látogathatósága korlátozott.

Szemirámisz függőkertje nevű négy méteres cseppkő a Leány-barlangban

 

Ajánlott oldalak

 

hazai pálya