Pünkösdi szokások

Forrás: 
barikad.hu

A pünkösd a keresztény egyházak egyik nagy ünnepe, melyet a hívők a húsvétot követő ötvenedik vasárnap tartanak meg, hogy a Szentlélek eljövetelére megemlékezzenek. Idén május 27-28 közé esik. Számos olyan ősi hagyomány kapcsolódik a két naphoz, melynek a gyökerei egészen a szkíta-hun népekig vezetnek bennünket. 

Varázslatos hajnal

Az ünnep hajnalán a falusiak korán keltek és pünkösdi rózsát szórtak a mosdóvízbe, úgy vélték, hogy akkor egész évben egészségesek lesznek. Sok helyen kimentek a kertbe vagy a mezőre és megmosakodtak a pünkösdi harmatban, úgy vélték, hogy a pünkösdi harmat szeplőűző és szépségvarázsló. Néhány helyen a mezőn, mezítelenül szedték a harmatot szemfájás és kelés ellen. A népi orvoslás szerint a pünkösd hajnalán szedett növények gyógyító hatással bírnak. Máshol a virágzó pünkösdi bodza leveléből és virágjából főzött italt tartották betegségűző italnak. Göcsejben úgy vélték, hogy a megszárított pünkösdi rózsa levele jót tesz a beteg tehénnek.


Zöld ágak

A tavaszt jelképező zöld ágat sok háznál már pünkösd hajnalán kitűzték a kapuba, sőt volt, ahol az egész házat feldíszítették. A középkorban még a templomokat is teletüzdelték ágakkal, majd a 17. századtól kezdték az egyháziak megtiltani ezt az ősi szokást, mert a heves mértékletű ifjak akkor lövöldöztek és más szertelenséget követtek el. Valószínűleg nagy zajt csaptak, hogy elkergessék a gonosz szellemeket. Az Alföldön úgy vélték, hogy a zöld ágak távol tartják a mennykövet.

zöld ágak

Királyválasztás

Az ünnepkör egyik legősibb szokása a pünkösdi király- és pünkösdi királynéválasztás, akik a tavasz eljövetelét hirdetik. Ennek a hagyománynak az első hivatalos említése 1647-ből való és „rex pynkesthyensis”. Jókai Mór az „Egy magyar nábob” regényében is olvashatunk a 19. század élő szokásáról, amikor is a fiatal legények megmérették erejüket és ügyességüket. A tét nagy volt, mert a győztes legény egy évig jelentős kiváltságokat élvezett a faluban, például tilosba tévedt jószágát nem büntethették meg, kocsmában ingyen ihatott, minden lakomára, mulatságra hivatalos volt, sőt jószágát ingyen őrizték.

királyi lóverseny

Ezt az ősi lovas hagyományt a finnugrista néprajzkutatók germán és szláv szokásnak tartják, nem is gondoltak arra, hogy lóháton élt őseink sajátja is lehetett. A pünkösdi lóverseny elődje lehetett Tarcal vitéz vágtája, aki egy versenyben elsőként ért fel egy hegyre, ezért Árpád fejedelem neki adományozta a környéket. A régi magyar krónikákban számos utalás van arra, hogy lovas játékokon a férfiak megméretik erejüket.   

OB

 
Tudod, miről szól a húsvét? Ismered a szentháromnap ünnepét? A húsvéti hagyományt és kultúrát? Húsvétra való...
Van minden, mint karácsonykor – tartja a szólás, hiszen a karácsony ünneplésének fontos része a gazdag, közös...
Furcsa és különleges nép vagyunk mi, magyarok. Nyelvünk, származásunk, történelmünk mind egyedivé tesz...
A világ szinte minden országa megemlékezik a nemzet szuverenitását, önvédelmi készségét kifejező fegyveres...

Ajánlott oldalak

 

hazai pálya