Február 14. - Idő és termésjósló nap

Forrás: 
jobbikit.hu

Február 14-e a magyar néphitben is fontos szerepet játszott keresztény jellegéből kifolyólag. Számos hiedelem és népi megfigyelés kapcsolódik a Bálint naphoz.

Ki is volt Szent Bálint?

A keresztény hagyományban két Szent Bálintról emlékezünk meg ezen a napon. Életükről azonban keveset tudunk. A legenda szerint az egyikük, a római, imádkozásával meggyógyított egy beteg fiút, mire az szüleivel együtt megtért. Bálintot Claudius császár uralkodása idején, a keresztényüldözés során fejezték le 269-ben. A másik, a terni Bálint püspök, vértanúhalált halt. Ők ketten osztoznak, pontosabban osztoztak 1969-ig február 14-én, ugyanis az egyház kivette őket a külön napon ünnepelt szentek sorából.

Magyarországi néphiedelmek

Magyarországon azt tartották, hogy e napon választanak párt a verebek, vagy jönnek vissza a vadgalambok. Egyes területeken a madarak etetése is szokás volt. Bálint Sándor néprajzkutató jegyezte fel azt a mindszenti régi magyar hagyományt, hogy e napon „csíkot söpörnek”, vagyis utat vágnak a szegediek az udvaron (akár van hó, akár nincs), s oda mindenféle gabonaszemet, aszalt gyümölcsöt szórnak ki az ég madarainak. A cserszegtomaji gazdák pedig Bálint napkor, még napfelkelte előtt megkerülik a birtokot, hogy a tolvaj madarakat távol tartsák a szőlőtől. Balatongyörökön hasonló szándékkal metszik meg a szőlő négy sarkán a tőkéket.

A gyümölcsöskertekben kezdetét veszi a fák metszése, és a néphit szerint ezen a napon gyümölcsfát is ültettek, akkor gyorsabban megkapaszkodott, hamarabb rügyezett, gazdag termést hozott.

Bálint napján jó tyúkot ültetni, mert akkor a háznak szerencséje lesz az aprójószágban egészen a következő esztendő Bálint-napjáig.

Egyes vidékeken a fákra perecet, aprósüteményeket aggattak, és a gyerekek együtt lakodalmaztak, ujjongtak a madarakkal.

Megint más helyütt azt mondják, hogy Bálint a verebek védőszentje, mert már nekik is kezd kedvezni az időjárás. Napkelte előtt a szőlőtermesztők megkerülik a szőlőt, megmetszik négy sarkán a tőkéket, hogy a tolvajoktól és a madaraktól megvédjék. Máshol a gazda ugyanezzel a céllal körüljárja háza táját.

Ez a nap a tavasz közeledtét is jelenti, ideje beszerezni a vetőmagot. Néhány időjósló megfigyelés is kapcsolódik e naphoz. A hideg időnek a jele, ha ezen a napon megszólal a pacsirta, s azt mondja: „csücsülj be!”, akkor még hidegre kell számítani. Az e napi szeles időt nem szeretik a háziasszonyok, mert ez azt jelenti, nem lesz tojás egész évben. A férfiak meg az esőtől félnek, mert a hagyomány szerint akkor kukoricán kívül másból nem lesz jó termés.

Ezen a napon nem szabad megharagudni és megsértődni.

Tudod, miről szól a húsvét? Ismered a szentháromnap ünnepét? A húsvéti hagyományt és kultúrát? Húsvétra való...
Van minden, mint karácsonykor – tartja a szólás, hiszen a karácsony ünneplésének fontos része a gazdag, közös...
Furcsa és különleges nép vagyunk mi, magyarok. Nyelvünk, származásunk, történelmünk mind egyedivé tesz...
A világ szinte minden országa megemlékezik a nemzet szuverenitását, önvédelmi készségét kifejező fegyveres...

Ajánlott oldalak

 

hazai pálya