Egész napos iskola – kiknek kedvez?

Forrás: 
alfahir.hu

Szeptembertől felborul a családok élete. A tanulóknak kötelező lesz 16 óráig foglalkozásokon részt venni. De ki állja a felmerülő pluszköltségeket? És mi van azokkal a szülőkkel, akik a gyereknevelést választották (volna) karriernek?

A nagy terv

2011-ben nagy port kavart az egész napos iskola lehetőségének felvetése. Elhangzottak érvek pro és kontra. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár már 2012-től kötelezővé tette volna az alsó tagozaton az egész napos oktatást, és a felsőben is minél előbb meg akarta ezt valósítani. A 2011-es tervek szerint a diákok délután nem tantárgyakat tanulnának, hanem kötelező és szabadon választható foglalkozásokon, szakkörökön, felzárkóztató órákon, korrepetálásokon vennének részt.

Délután négyig az iskolában

A 2011-es tervek formát öltöttek.  Portálunk megkereste az Emberi Erőforrások Minisztériumának Köznevelésért Felelős Államtitkárságát. Megkérdeztük, mikortól és miként kívánják bevezetni a délutános oktatást.

A minisztérium válasza szerint a nemzeti köznevelésről szóló törvény 2013. szeptember 1-jétől hatályos bekezdése szerint: „Általános iskolában a nevelés-oktatást a délelőtti és délutáni tanítási időszakban olyan módon kell megszervezni, hogy a foglalkozások legalább tizenhat óráig tartsanak, továbbá tizenhét óráig - vagy addig, amíg a tanulók jogszerűen tartózkodnak az intézményben - gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről. Az általános iskola e törvény rendelkezéseinek megfelelően egész napos iskolaként is működhet.”

Az iskolákban tehát 16 óráig kell foglalkozásokat biztosítani. Azt nem határozza meg a törvény, hogy milyen foglalkozásokra kerül majd sor, lehet ez napközi, tanulószoba, sportkör, vagy bármilyen más iskolai foglalkozás. A lényeg, hogy 16 óráig az iskolában kell lenniük a gyerekeknek. Ha tetszik, ha nem.

Gyermeknevelés főállásban? Felejtsük el!

Portálunkat több szülő is megkereste, elkeseredett levelek érkeztek szerkesztőségünkbe. Több édesanya is feladta a szakmai karrierjét, hogy a gyermekére összpontosíthasson, sokan csak fél állást vállaltak, hogy minél több időt lehessenek együtt a gyermekükkel. Viszont ha kötelező 16 óráig iskolában lenniük a gyerekeknek, akkor mindez fölösleges volt. A minisztérium válaszában kitér arra is, hogy van mód a délutáni foglalkozások alóli felmentésre. Ez a szülő kérésére történhet, a törvény azonban nem adja meg a döntés szempontjait, vagyis a felmentés teljes egészében az intézményvezető mérlegelésén múlik. Mi történik akkor, ha az adott intézmény vezetője úgy dönt, hogy nem adja meg a boldogító felmentést?

Elszakadás vagy sem?

A minisztériumi válasz szerint a délutáni foglalkozások bevezetésének célja alapvetően az, hogy a gyerekek ne legyenek felügyelet nélkül a tanítás után. Annak sincs természetesen akadálya, hogy az iskola a délutáni foglalkozások biztosítása során sportegyesületekkel vagy művészeti iskolákkal működjön együtt. Vagyis nem a tanulók bezárása, és főleg nem a családtól való elszakítása a cél. Szerintük. Ez ugyanis a hátrányos helyzetű, sokgyerekes családoknak talán segítség. Talán. De miért kellene feláldozni emiatt a többi család előre megtervezett hétköznapjait?

Ki fizeti meg az árát?

Másrészt a délutáni foglalkozások nyilvánvalóan újabb és újabb könyvek, füzetek, segédanyagok, játékszerek vásárlását is maguk után vonják. Ez nem kevés kiadás lehet azoknak a családoknak, akik egy-két gyermeket nevelnek, és semmiféle pluszjuttatásban nem részesülnek. Arról nem is beszélve, hogy így kötelezővé válik a háromszori étkezés kifizetése az iskolában. Ha nem is törvény szerinti kötelesség, a szülők morális kötelességüknek érzik majd, hiszen a gyerek nem ülhet meleg étel nélkül délután négyig az iskolában. A rászorulók ingyen étkeznek. És a többi gyerek? Valójában kinek is kedvez ismét a törvény? És milyen áron? Kinek a zsebéből?

Költői kérdések, a választ mindannyian tudjuk. A szülők elkeseredése pedig teljességgel érthető. Hiszen minden tervük az intézményvezető jóindulatán múlik, hogy megadja-e a jótékony felmentést, avagy sem. Márpedig ilyen sarkalatos kérdésekben mégsem a  jóindulatra kellene bízni a döntést!

Van minden, mint karácsonykor – tartja a szólás, hiszen a karácsony ünneplésének fontos része a gazdag, közös...
Furcsa és különleges nép vagyunk mi, magyarok. Nyelvünk, származásunk, történelmünk mind egyedivé tesz...
A világ szinte minden országa megemlékezik a nemzet szuverenitását, önvédelmi készségét kifejező fegyveres...
Neves költőnk, József Attila születésnapjára, április 11-re tehető a költészet napja Magyarországon. Hazánk...

Ajánlott oldalak

 

hazai pálya