Majom a ketrecben – avagy hogyan kezelik a munkaadók a diákokat?

diákmunka
Forrás: 
jobbik.hu

Tescoban bágyadt arccal sörösdobozokat pakoló megfáradt diák, aluljáróban szórólapot osztogató vagy éppen kérdőívvel a kezében tanácstalanul álldogáló hallgató – ugye ismerős látvány ez mindenkinek? A Jobbik Ifjúságpolitikai Kabinetjének cikksorozatának soron következő témája a sokak által megtapasztalt, de mindenki által ismert fogalom, a diákmunka.

A multinacionális vállalatok előretörésével egyre inkább elszaporodtak a hírek, amelyek arról szólnak, hogy egyes munkaadók hogyan hajszolják túl, miképpen használják ki a munkavállalóikat. A multikon túl sajnos sok esetben igaz ez a kis- és középvállalkozásokra is. Bizonyára a kedves olvasó is hallomásból tudja, miről beszélünk, hiszen barátok, ismerősök révén mindenki hallott már ilyen történeteket, a diákmunkával kapcsolatban is. Szélesebb társadalmi körökben azonban talán kevésbé ismert a magyarországi munkaerőpiac e sötét fellegvára.

Az állatkert szabályai

A diákmunkát mindenekelőtt két részre kell bontanunk: a 18 év feletti „rendes”, valamint a 18 év alatti, ún. fiatal munkavállalók által végzett munkára. A Munka Törvénykönyve szigorú szabályokat ír elő az utóbbi kategóriára. Eszerint egyrészt nem végezhet éjszakai munkát az, aki még nem töltötte be 18 életévét, másrészt napi munkaideje nem lehet több 8 óránál, és több szünetet is kell biztosítani számára, mint a felnőtt munkavállalók esetében. Bár a szigorúbb törvényi feltételek bizonyára a gyermekkorúak védelmében születtek, mindennek a végeredménye vagy az, hogy a munkaadó – pontosan a fent leírt feltételek miatt – nem alkalmaz 18 év alattiakat, vagy pedig magasról tesz az előbbi követelményekre.

Jól kezelhető, néma rab

A diákmunka alapvető lényege, hogy a munkavállaló jogilag nem a közvetlen a munkáltatójával, hanem egy harmadik személlyel, a mindenki által jól ismert diákszövetkezettel szerződik. Ezek növekvő száma miatt az utóbbi években egyre kiélezettebbé vált a verseny a diákokért és hallgatókért. Tehát a diákszövetkezetek mindent elkövetnek azért, hogy a diákmunkapiacra újonnan belépőket magukhoz csábítsák, ne pedig valamelyik konkurenciához menjenek. Ezért olyan állásajánlatokat kínálnak az interneten, melyek ugyan csábítóan hangzanak, azonban a valósággal csak akkor szembesül a diák, amikor már aláírta a szerződését és elkezd dolgozni. Aki huzamosabb ideig dolgozott már ilyen szövetkezeteknél, az szinte bizonyos, hogy rendelkezik rossz tapasztalattal velük kapcsolatban.

A diákszövetkezetek profitközpontú működésének árnyoldalai ugyanis mindig a munkavállalókon csapódnak le. Az elképesztő mértékű túljelentkezést a diákszövetkezetek ki is használják - például egy egyszerű szórólapozási munkára is sok helyen tízszeres a túljelentkezés. Amennyiben egy diák nem vállal el egy neki felkínált munkát (mert mondjuk tanulmányai miatt az ideje nem engedi), akkor általában nem is keresik fel többet a szövetkezettől. A nyári szünet előtt és alatt pedig még rosszabb a helyzet: az a jellemző, hogy munkát sem tudnak adni a szövetkezetek, hiszen telített minden állás. Sokszor előfordul, hogy csak néhány alkalomra szóló munkaszerződést kap valaki, majd hiába teljesít jól, utána a már említett túljelentkezés miatt hosszú ideig – vagy talán soha többet – nem kap más állást.

A diákmunka árnyoldalai a közvetlen munkáltatónál is jelentkeznek. Ugyanis akinél a diák ténylegesen a munkát végzi, gyakran visszaél azzal a helyzettel, hogy a diákszövetkezet azonnal tud új embert küldeni helyette. Sajnos gyakran megesik az is, hogy a diáknak szinte teljesen más munkát kell végeznie, mint ami szerződésében szerepel. Egy példa erre awww.diakmelo.eu oldalról: kosárlabdabírónak szerződtettek néhány diákot egy sportnapra – íme az egynapos munka ékes példája –, ám a munkáltató a sportnap kellékeinek pakolására használta a diák munkavállalókat. Ám merészeljen csak reklamálni, másnap már nem kell mennie dolgozni, hiszen itt nincs 30 napos felmondási idő. A helyére azonnal találnak valaki mást.

Csak bámul és etet, a könnyeken nevet

A sok esetben nehéz munka és a hozzá tartozó alacsony (általában minimálbér-közeli) fizetés ellenére sok diák jó szívvel gondol a szövetkezetre, hiszen az ad neki munkát, annak köszönheti, hogy pluszjövedelemhez jut. Ám hivatalos úton senki nem tudja, hogy a cég, ahol a diák a munkát végzi, mekkora pénzt fizet a diákszövetkezetnek, és így mekkora az az összeg, amit ebből közvetítői díj címen a szövetkezet lenyúl magának. Az ördög ebben rejlik: a diákszövetkezetek a közvetítői díjból tartják fent magukat. Mivel profitérdekelt szervezetekről van szó, bizony a nagyobb haszon is abból képződik számukra, ha minél nagyobb összeget emelnek le a munkáltató által a diákok után fizetett órabérből. Tehát minél kevesebb fizetést adnak a diákoknak, annál több pénz marad náluk. Azt, hogy milyen elképesztő összegekről van szó, jól mutatja az alábbi példa. Egy viszonylag magas számítógépes ismeretekkel betölthető álláshoz az egyik diákszövetkezet 700 forintos órabért fizet a diáknak, míg a főállásban ugyanannál a cégnél, ugyanabban a munkakörben dolgozó személy nettó 2000 forintot kap óránként. Sajnos előfordul olyan is, hogy a bérszámfejtéskor visszás helyzetek állnak elő. „Véletlenül” a bankszámlára kevesebb pénz érkezik, és a diáknak többször személyesen be kell mennie azért, hogy a valós, munkaszerződésében szereplő bérét kapja meg. Vajon mi történik akkor, ha a diák észre sem veszi, hogy valamivel kevesebbet utaltak neki, mint kellett volna?

A végére pedig még egy kiemelkedően rossz hír a diákmunkát vállalóknak. Az adójóváírás intézményének eltörlésével immáron minden megkeresett forint után adóznia kell a diákoknak is. Így az adózás utáni minimálbér 449 forint lesz. Miközben cserébe olyan feltételeket, elvárásokat támasztanak, hogy gyakorlatilag csak a diplomát nem kérik ahhoz, hogy éhbérért vagy a munkapiaci jövedelmek töredékéért dolgozhass.

Ráznám a rácsot…

A Jobbik felszámolná ezeket az áldatlan állapotokat. Álláspontunk az, hogy a diákszövetkezeteket is alapos ellenőrzés alá kell vetni: a visszaélések felszámolására a Jobbik gyakori, hatékony munkaügyi ellenőrzéseket tartatna a diák munkavállalók védelmében. Célunk, hogy a szövetkezet és a tényleges munkaadó (foglalkoztató) erőfölényének letörésére a fizetendő bért a foglalkoztató által felkínált összeg megadott százalékában kelljen meghatározni. Így megvalósítható az, hogy a munkáltató által adott bér reálisan igazodjon ahhoz, amit a diák ténylegesen készhez kap.

Az alapelvünk az, hogy ne szórólapozós-árufeltöltős munkák után járjon a cégeknek kedvezmény, ha diákot alkalmaznak, hanem olyan munkatípusok után kaphassanak állami támogatást, amelyek a hallgatók hosszú távú munkapiaci elhelyezkedését segítik.

 A jövőre nézve vélhetően még nagyobb szerepe lesz a diákmunkának a fiatalok körében, hiszen az állami helyek csökkentésével és a tandíj burkolt bevezetésével óriási mértékben nő a fizetős felsőoktatási helyek száma ebben az esztendőben. Sok újdonsült hallgató azonban nem rendelkezik olyan családi háttérrel, hogy a tanulmányait finanszírozzák neki. Ugyanakkor a Diákhitel árnyoldalai és veszélyei miatt vélhetően egyre több hallgató fordulna a diákmunka felé a tandíja kifizetése végett. Így a Jobbik szerint a munkapiac ezen szegmensének újraszabályozása, valamint a diákok számára átláthatóbbá és nem utolsó sorban elviselhetőbbé tétele egyre sürgetőbb feladat kellene, hogy legyen a jelenlegi kormányzat számára. Sajnos azonban ennek egyelőre még jelét sem látjuk.

 

Sipos Richárd

Jobbik Ifjúságpolitikai Kabinet

 

Egyetértesz a cikkel? Vagy más véleményed van a témáról? Esetleg személyes élményedet osztanád meg velünk? Ne tartsd ezeket magadban, hanem írd meg nekünk az ifjusagpolitika kukac jobbik pont hu címre, hogy aztán közzétehessük a legfontosabb és legérdekesebb véleményeket, írásokat.

Tudod, miről szól a húsvét? Ismered a szentháromnap ünnepét? A húsvéti hagyományt és kultúrát? Húsvétra való...
Van minden, mint karácsonykor – tartja a szólás, hiszen a karácsony ünneplésének fontos része a gazdag, közös...
Furcsa és különleges nép vagyunk mi, magyarok. Nyelvünk, származásunk, történelmünk mind egyedivé tesz...
A világ szinte minden országa megemlékezik a nemzet szuverenitását, önvédelmi készségét kifejező fegyveres...

Ajánlott oldalak

 

hazai pálya