Az Aranycsapatról cikkeztek Uruguayban

Forrás: 
mindenuruguay.blog.hu

Érdekes összefoglalóval emlékeztek meg az Aranycsapatról az egyik mértékadó uruguayi honlap, az Aguanten Che hasábjain május 5-én. Az alábbiakban a Magnesio által írt cikk magyar fordítását olvashatjátok.
 

MAGYARORSZÁG: KORSZAKOS NAGYCSAPATBÓL MÚZEUMI DARAB

 

Magyarország, avagy hogyan kell meccsenként 5 gólt szerezni, és mégis elbukni egy világbajnokságot - akár így is tekinthetnénk az 1954-es mundialon szerepelt csapatra. A történelmet azonban nem csak a győztesek írják. Nézzük hát miként is szerepelt Svájcban az a válogatott, amely az egyik legnagyobb hatással volt a modern labdarúgásra.

Magyarország az 1986-os mexikói torna óta nem jutott ki világbajnokságra, és már a legutolsó részvételei is csupán a csoportmérkőzésekig tartottak, ám egy időben az egyik leginkább rettegett együttes éppen a magyar volt, köszönhetően dinamikus játékának, állandó keretének (a válogatott gerincét a Budapest Honvéd Football Club adta), valamint annak az új elképzelésnek, miszerint egy adott játékos bármelyik poszton bevethető, ha a mérkőzés körülményei vagy a taktika ezt igénylik. A kivételes képességű futballistákkal (mint például a válogatott 85 találkozóján 84 gólig jutott Puskás Ferenccel) bíró Magyarország volt az a válogatott, amely a mára Totális Futballként elhíresült forradalmi rendszert alkalmazta (a rendszer a Jack Reynolds-féle Ajaxnál született, és a hetvenes években Hollandia fejlesztette tökélyre).

 

ARANYCSAPAT

Puskás nem volt egyedül. Olyan futballisták voltak a társai, mint Kocsis Sándor, Czibor Zoltán, Hidegkuti Nándor, Bozsik József és Grosics Gyula, akik együtt jelentették az Aranycsapat vázát.

Ez a gárda érkezett az 1952-es olimpiára, méghozzá igen komoly előzménnyel: akkor már két éve nem talált legyőzőre. Magyarországnak még csak meg sem kellett izzadnia a torna szakaszaiban; az elődöntőben a címvédő Svédországot verte 6-0-ra, a döntőben pedig Jugoszláviát 2-0-ra.

 

AZ ÉVSZÁZAD MÉRKŐZÉSE

A magyar válogatott az akkori játékával több futballnagyhatalmat is padlóra küldött. Anglia volt az egyik leghíresebb áldozat méghozzá egy olyan találkozón, amely vízválasztónak bizonyult a modern labdarúgásról alkotott felfogásban.

Anglia azt megelőzően soha nem szenvedett vereséget hazai pályán a Brit-szigeteken kívülről érkezett csapattól. A Wembley stadion 105 ezer nézője előtt játszott találkozó örökre beírta magát a történelembe - elsősorban a megsemmisítő eredmény miatt (a 27. percben Magyarország már 4-1-re vezetett, és 6-3-ra nyert Hidegkuti mesterhármasával, két Puskás-, illetve egy Bozsik-góllal). Másodsorban a magyarok meggyőző formája miatt, amely ország-világ előtte igazolta, hogy a totális futballal járó taktikai újítás nem afféle hóbort volt, hanem egy racionális és bizonyítottan hatásos szerkezet fogaskereke. Emiatt nevezték el a találkozót az Évszázad Mérkőzésének.

Attól fogva Anglia is elkezdte hasznosítani a mérkőzésen tapasztaltakat. Az akkor még fiatal Bobby Robson a lelátóról figyelte a találkozót, amelynek jelentőségét így foglalta össze évekkel később: „Egy olyan játékrendszert láttunk, mint azelőtt még soha. [...] Ez a mérkőzés megváltoztatta az addigi felfogásunkat a játékról. Előzetesen úgy véltük, hogy megsemmisítő vereséget mérünk rájuk - Anglia a Wembley-ben, mi a tanárok, ők pedig a diákok. De pont fordítva történt.”

 

AZ 1954-ES VILÁGBAJNOKSÁG

Három héttel a svájci világbajnokság előtt a magyar válogatott ismét legyőzte Angliát, ezúttal Budapesten és még nagyobb arányban: 7-1-re. A mai napig ez az angolok legnagyobb arányú veresége. Ráadásként Magyarország 1950 óta őrizte veretlenségét - így érkezett a mundialra.

A magyarok ereje pusztító volt: a legelső mérkőzésükön 9-0-ra verték Dél-Koreát Kocsis mesterhármasával; a másodikon a Német Szövetségi Köztársaságot alázták meg 8-3-ra Kocsis négy találatával (ugyanezen a meccsen sérült meg Puskás, aki később ki is hagyta a negyed- és az elődöntőt).

 

A BERNI CSATA

1954. június 27-én Bernben csapott össze egymással Magyarország és Brazília a világbajnokság egyik negyeddöntőjében. A dél-amerikaiak a Maracaná stadionban kapott pofon miatt [lásd az 1950-es tornát - a szerk.] bosszúra éhesen érkeztek a világbajnokságra, és az első mérkőzésükön 5-0-ra agyonverték Mexikót, míg a másodikon Jugoszláviával döntetleneztek.

A 7. percben a magyarok már 2-0-ra vezettek, ám a brazilok észbe kaptak, és a 18. percben szépítettek. Attól fogva a játék igen feszültté vált, és a korábban látványos mérkőzésként beharangozott találkozóból sorozatos adok-kapok lett. Nem volt hiány sem ütésekből, sem alattomos becsúszásokból, sem öltözői atrocitásokból (a brazilok részéről a lefújást követően, miután egy magyar játékos megdobott valakit egy üveggel). Természetesen a gólok sem hiányoztak, merthogy még ilyen körülmények között is további három találat született. A mérkőzést 4-2-re nyerte Magyarország, amely így az elődöntőbe jutott.

 

URUGUAY ELSŐ VILÁGBAJNOKI VERESÉGE

Magyarország egy másik válogatott történelmi sorozatát is lezárta - az angolokéhoz hasonlóan. Ezúttal Uruguay volt az áldozat. Csapatunk mindkét korábbi világbajnoki részvételén aranyérmet nyert, és nem ismerte a vereség ízét. Magyarország gyorsan elhúzott 2-0-ra, és úgy tűnt, hogy a második félidő is hasonlóan alakul, ám Juan Hohberg duplájának köszönhetően hosszabbítás következett [Hohberg unokája, Alejandro jelenleg a perui Melgar csapatában futballozik - a szerk.]. Kocsis sajnos szertefoszlatta az égszínkék mezesek álmait, mivel két gólt szerzett a 4-2-es eredménnyel zárult találkozón, amely Magyarországot története második döntőjébe repítette.

A BERNI CSODA

Ne felejtsük el, hogy Magyarország a csoportmérkőzések egyikén már 8-3-ra legyőzte az NSZK-t, amely - ráadásként - a világháborút követő kritikus átmeneti években járt [ez a magyarokra is igaz volt - a szerk.]. Az esélylatolgatásokat tovább befolyásolta az a tény, miszerint a németek keretét amatőr játékosok alkották. Magyarország tehát ugyanúgy várta a világbajnoki döntőt, ahogy tette azt Brazília 1950-ben. A történelem megismételte önmagát. [Ezen a ponton nem értek egyet a szerzővel. Brazília 1950-ben házigazdaként, 200 ezer fanatikus szurkolóval várta az uruguayiak elleni döntőt a FIFA abszolút támogatását élvezve. Az '54-es magyar csapat aligha számított hazainak a német nyelvű Bernben. - a szerk.]

A 8. percben Magyarország már 2-0-ra vezetett, ám a németek válasza sem késett sokat, így a 18. minutumban a találkozó 2-2-es döntetlenre állt. A második játékrészben egymást követték a magyar támadások, amelyek a németek betonkemény védelmében vagy Toni Turek kapus kezei közt haltak el. A találkozó 6 perccel a vége előtt dőlt el Rahn góljával a német csapat örömére és a magyarok bánatára.

Az adat pedig, miszerint Magyarország meccsenként 5,4-es gólátlagot produkált (ez a mai napig rekord), csak statisztikai vigasz maradt.

 

A ZUHANÁS

Magyarország nem zuhant össze azonnal - a nemzetközi téren kiharcolt státuszát fokozatosan veszítette el nagyjából a hetvenes évekre. A miértre több magyarázatot is lehet találni, de a negatív változás elsősorban a[z 1956-os] forradalom bukását követő szovjet megszállásra és a felálló kormányra vezethető vissza.

A forradalom éppen akkor tört ki, amikor a Honvéd - a válogatott gerincét adó csapat - az Európa-kupában szerepelt. Miután az első mérkőzést elveszítette az Athletic Bilbao ellen [3-2-re - a szerk.], a Honvéd játékosai úgy döntöttek, nem térnek vissza Magyarországra, és a visszavágóra Brüsszelbe utaztak. A csapat nem nyerte meg a sorozatot [Belgiumban 3-3-as döntetlent ért el a baszkok ellen, így kiesett - a szerk.], és a legfontosabb játékosai külföldi ligákba igazoltak. 

A hazai futballal együtt Magyarország válogatottjai is egyre gyengébbek lettek, mígnem teljesen eltűntek a világ sportsajtójának hasábjairól. De akik egyszer nagyok voltak, azokat mindig szívesen várják vissza a legjobbak közé.

Tudod, miről szól a húsvét? Ismered a szentháromnap ünnepét? A húsvéti hagyományt és kultúrát? Húsvétra való...
Van minden, mint karácsonykor – tartja a szólás, hiszen a karácsony ünneplésének fontos része a gazdag, közös...
Furcsa és különleges nép vagyunk mi, magyarok. Nyelvünk, származásunk, történelmünk mind egyedivé tesz...
A világ szinte minden országa megemlékezik a nemzet szuverenitását, önvédelmi készségét kifejező fegyveres...

Ajánlott oldalak

 

hazai pálya