A The New York Times kiváló cikke a csíkszeredai jégkorongról

Forrás: 
ultrasliberi.hu

Két héttel ezelőtt egy terjedelmes cikk jelent meg a világ talán legismertebb lapjában, a The New York Timesban a csíkszeredai jégkorongról. A cikk meglepő objektivitással és egyértelmű szimpátiával mutatja be a székelyek büszkeségének számító csíkszeredai Hoki Sport Clubot.  Mit jelent a klub az erdélyi magyaroknak, a székelyeknek… és mit jelent a románoknak. A cikket teljes egészében lefordítottuk.

CSÍKSZEREDA, Románia — Csíkszereda, ez a 38.000 lakosú város Erdély keleti végén három dologról híres: ez Románia leghidegebb szeglete, itt gyártják az ország legnépszerűbb sörét, a Ciucot, és itt található az a jégkorong csapat, mely a legutóbbi hat román bajnokságot megnyerte.

De a csapat kék-fehér mezén nem a város román neve, Miercurea Ciuc található, hanem Székelyföld – a történelmi Magyar Királyság provinciája. A csapat otthonában, a Vakár Lajos Sportcsarnok jegén is magyarul olvasható a csapat neve: Hoki Sport Club Csíkszereda. A szurkolók a mérkőzéseken ugyancsak a székelyek himnuszát éneklik – magyarul.

Csíkszereda szurkoló – mezén a magyar nyelvű Székelyföld felirat Románia magyarlakta területét jelöli

Székelyföld Románia magyarok lakta területe, három közigazgatási megyét (Marost, Hargitát és Kovásznát) foglal magában. Az itt élő 1,2 millió magyar Románia legnagyobb etnikai kisebbsége, az ország teljes lakosságának 6%-át teszik ki. Az Osztrák-Magyar Monarchia bukása és az I. világháború után több millió magyar került a jelenlegi Magyarország határain kívülre: Romániába, Szerbiába, Szlovákiába és Ukrajnába. A székelyek nem csak a határon túlra, hanem az anyaországtól rettenetesen messzire is kerültek, évtizedek óta fenyegeti őket az asszimiláció és a beolvadás veszélye. Nicolae Ceausescu kommunista diktatúrájában a székelyek számtalan igazságtalanság és elnyomás elszenvedői voltak, a magyar nyelv használata pedig tiltott volt számukra.

Az utóbbi két évtizedben a térségben élő magyarok folyamatosan harcolnak autonómiájukért. Ebben a harcban zászlóshajóként funkcionál a csíkszeredai jégkorongklub. Bár Románia első számú sportja a labdarúgás, Csíkszeredán a jéghoki az egyetlen sport a városban.

A klub szerepe leginkább a Barcelonához hasonlítható, amely szintén a katalán nacionalizmust tartotta életben Franco diktatúrája alatt.

“Ez a klub, ez a jégkorong csapat az egész székelység képviselője” – mondja Papp Előd, a klub korábbi elnöke, Csíkszereda városának önkormányzati képviselője, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke. “Úgy szoktuk mondani, hogy a jégkorong képviseli a történelmünket, azokat a harcosokat, akiknek mi a leszármazottai vagyunk. A jégkorong pedig a harcos játékosok sportja. Csak kevés román nemzetiségű sportol a klubnál”.

A jégpálya mellett Timo Lahtinen, a csapat 65 éves finn edzője oktatja a játékosokat. “Ebben a városban mindenki vagy játssza a hokit, vagy beszél róla. Csíkszereda Románia jégkorong központja. Bocsánat…. Magyarországé.” – javította ki saját magát a finn tréner.

A csíkszeredai jégkorong sikere sok problémát felvetett a román jégkorong berkeiben. A román nemzeti válogatott például csaknem teljesen magyar nemzetiségű játékosokból és azon belül is főként csíkszerdai játékosokból áll.”

“Az egész válogatottban az én játékosaim játszanak és az egész csapat magyarul beszél” – mondja Lahtinen.

Ez az anomália 2011-ben egy igen kritikus helyzetet eredményezett, amikor Románia és Magyarország játszott egymással Csíkszeredán. A mérkőzés után az összes “román” játékos együtt énekelte a magyar himnuszt a magyar játékosokkal.

“A szenzációhajhász sajtó persze felkapta az ügyet és nagy botrány lett ebből” - ezt már Goga Attila, a Csíkszereda kapitány mondja, aki a román válogatottban is játszott egy évtizeden keresztül és a román mellett magyar állampolgársággal is rendelkezik.“Ez a szituáció kívülállók számára valóban furcsa lehetett, de aki megérti a székelyek helyzetét, az tudja miért történhetett ez.”

“Én csak egy himnuszt vagyok hajlandó énekelni” – tette hozzá Goga.

“Itt mindenki magyar, én is az vagyok. Gyerekkorom óta magyarul beszélek. Persze megtanultam románul is, de az én anyanyelvem és az én hazám a magyar.”

A rendszerváltás a magyar kisebbség számára lehetőséget adott, hogy nagyobb kulturális és politikai szabadságjogokat szerezzen a sok évtizedes elnyomás után. 2010-ben pedig a magyar kormány lehetővé tette az egyszerűsített eljárásban megszerezhető kettős állampolgárság intézményét, melyet nem titkoltan a Magyarország határain túl, de a Kárpát-medencében élő magyar kisebbségek számára kívánt biztosítani.

Tőkés László, az Európai Parlament korábbi alelnöke és Románia legismertebb magyar politikusa ugyancsak a romániai magyarság teljes autonómiájáért küzd, melyben a sport fontos szerepet játszik.

“A mi kultúránkat folyton elnyomták, így az a sporton keresztül került kifejezésre. Csíkszeredán ezért lett ennyire fontos a sportélet. A hoki a magyar identitásunkat fejezi ki. Néha ilyen szerepet is betölt a sport, különösen egy kisebbségben élő nép számára” – mondja Tőkés.

Tőkés László református püspök, az 1989-es román forradalom hőse. Amikor a román titkosszolgálat, a Securitate megpróbálta letartóztatni őt, ő társaival ellenállt, mely országos tiltakozást váltott ki, mely végül forradalomba és rendszerváltásba torkollott.

Tőkés szerint a románok jó barátok, de nem fogadják el a magyarokat magyarnak.

“Minket sokszor magyarul beszélő románoknak titulálnak minket. Ez pedig nem igaz. Mi teljesen magyarok vagyunk, a szó eredeti értelmében” - teszi hozzá.

“Ha a Holdon élnénk, akkor is magyarok lennénk; nem hogy itt Erdélyben, a szülőföldünkön”.

A csíkszeredai hokiklub számos helyi üzletember és politikus támogatását is élvezi Székelyföldön. Annak ellenére, hogy a klub otthonául szolgáló jégcsarnok az 1970-es években épült, a jégpálya jó állapotban van, folyamatosan karban tartják. A csarnok mellett szálloda is található, mely a mérkőzésre érkező vendégcsapatokat és szurkolókat szállásolja el. A csarnokon belül a hirdetések magyar üzletemberek cégeit és termékeit reklámozzák – persze magyar nyelven. A helyi Ciuc sörgyár pedig a klub főszponzora. A kis múzeumként szolgáló szoba polcai pedig roskadoznak a klub által megnyert trófeáktól.

A Vákár Lajos Sportcsarnok kívülről – az erdélyi magyarság szimbóluma

Bukarestben, a román fővárosban a jégkorong látott már szebb napokat is. A város fő jégpályáját nemrég elöntötte a víz. Mikor ott jártunk, mindössze egy lány műkorcsolyázott a vizes pocsolyákkal teli jégen.

“Csíkszeredának jól megfontolt helyi érdekei vannak, úgy a politikában, mint a sportban” – ezt már Marius Gliga, a Román Jégkorong Szövetség technikai igazgatója mondta a New York Timesnak. “Ez egy kis város. Ha valamit akarnak mutatni a többi városnak, a sport ideális ehhez – ők pedig a jégkorongot választották. A régió politikai és üzleti elitje szívesen szponzorálja a csapatot, hogy magát népszerűsítse.”

A forradalom és a rendszerváltás előtt Bukarest volt a román jégkorong központja. A román hoki aranykorszaka az 1970-es, 80-as évek voltak, amikor kvalifikálták magukat az 1976-os és 1980-as téli olimpiára is. Abban az időben a Steaua Bukarest, a hadsereg központi sportklubja volt a domináns csapata a sportágnak.

“Ők mindig lecsaptak a legjobb játékosokra és a katonai szolgálat helyett minden játékosnak megengedték, hogy tovább játszhassanak, mely mind az ország, mind a klub, mind a játékosok számára kényelmes volt” – mondja Gliga, aki ugyancsak a Steauában játszott pályafutása elejétől a végéig. “A katonaság két éve alatt, 18-20 éves kor között semmi mással nem kellett foglalkozniuk, csak a jégkoronggal. Ezért volt jó a válogatottunk is.”

Az állami gondoskodás, a bukaresti futball elsődlegessége és a csíkszeredai jégkorongba Székelyföldről beáramló anyagi és kapcsolati tőke megfordította ezt a mérleget és így lett Székelyföld a román jégkorong fellegvára.

Ma a Steaua már csak árnyéka önmagának és Bukarest is csak a Román Jégkorong Szövetség irodáit és a játékvezetőket biztosítja. Mint például tavaly decemberben, a Román Kupa döntőjében, melyet a Csíkszereda és a Corona Brassó játszott egymás ellen. Bár Brassó is Erdélyben található, de az ő szurkolóik románok és románul is énekelnek a lelátón.

A csíkiak már 2:0-ára vezettek a döntőben, a szurkolók székely zászlókat lengetve készültek az újabb kupagyőzelemre. De jött az utolsó harmad, ahol a brassóiak 5 perc alatt háromszor találtak a kapuba. Mikor két perccel a vége előtt kiállították az egyik csíkszeredai játékost, már minden elveszett. A Brassó nyerte a kupát, és miközben játékosaik a meccsre elutazó szurkolótáboruk előtt ünnepeltek, a csíkszeredai szurkolók románul kezdtek skandálni: “Tolvajok”, “Parasztok”.

A csíkszeredaiak kapitánya, Goga Attila fog kezet a brassói játékosokkal az elveszített kupadöntő után

“Mi magyarok vagyunk, de a bírók mindig románok, így mindig úgy érezzük, hogy nem fair módon vezetik a meccseinket” – ezt már Szikszai László, a Csíkszereda 22 éves szurkolója meséli nekünk.

Amikor a Brassó magasba emelete a kupát, Lahtinen edző nem hitte el hogyan tudta csapata nyertes állásból elveszteni a meccset. Azt mondta, hogy a mérkőzés előtt néhány perccel a bírók diszkvalifikálták az egyik játékosát.

“Mi voltunk a jobb csapat, de valószínűleg elfáradtunk, mert kevesebben voltunk.”

A Csíkszereda ugyan elvesztette a döntőt, de a szurkolók idén még szurkolhatnak a klub sorozatban hetedik bajnoki címéért. A jégpálya és a csapat ugyanúgy a székelyek szimbóluma marad – eredménytől függetlenül.

“A kommunista időszakban a helyi újságok nem írtak, nem írhattak semmi jót a csíki jégkorongról. Még a Csíkszereda nevet sem írták le, mindig Miercurea Ciuc szerepelt az újságban” – mondja Szikszai László. “Abban az időben a sportcsarnok egy szent hely volt, a szabadság bástyája. Ez volt az egyetlen hely, ahol szabadon beszélhettél magyarul és mindenki ezt is tette körülötted. Bizonyos fokig a mai napig érezni lehet ezt a felemelő érzést.”

Alina Totti
a NYT bukaresti tudósítója

Tudod, miről szól a húsvét? Ismered a szentháromnap ünnepét? A húsvéti hagyományt és kultúrát? Húsvétra való...
Van minden, mint karácsonykor – tartja a szólás, hiszen a karácsony ünneplésének fontos része a gazdag, közös...
Furcsa és különleges nép vagyunk mi, magyarok. Nyelvünk, származásunk, történelmünk mind egyedivé tesz...
A világ szinte minden országa megemlékezik a nemzet szuverenitását, önvédelmi készségét kifejező fegyveres...

Ajánlott oldalak

 

hazai pálya