Már hazánk is készül a vízhiányra

Forrás: 
alternativenergia.hu

A következő évtizedekben a víz nemzetközi szinten történő felértékelődésére lehet számítani, amely mögött a népesedés bővülése és a globális felmelegedés a fő hajtóerők. Ebből kifolyólag hazánknak is nagyobb figyelmet kell fordítania a vízgazdálkodásra, amelynek felismerését jól jelzi a nemrég elkészült Nemzeti Vízstratégia.

A vitára bocsátott dokumentum középpontjában a vízgazdálkodás, az öntözés és az aszály elleni védekezés áll.

A Vidékfejlesztési Minisztérium nemrég kidolgozta a Nemzeti Vízstratégia tervet, amelyben a vízgazdálkodás, öntözés és aszálykezelés kérdésével foglalkoznak. A stratégia célja a víz mennyiségi és minőségi védelme, a vízhasználatok szükségleteinek biztosítása és a víz okozta károk (árvíz, belvíz, aszály) hatásainak csökkentése, megelőzése, írja a portfolio.hu.

A tervezett intézkedések időben három részre oszlanak. Az első rész 2014-ig bezárólag történik meg, amiben a stratégia részletes kidolgozása, illetve az intézkedésekhez szükséges alapvető feladatok meghatározás megy végbe. A második részben (-2021) a már kialakított vízgazdálkodási intézményrendszer valósítja meg a középtávú célokat. Az utolsó fázisban (-2027) a hosszú távú teendőket kívánják végrehajtani a már stabilizált vízgazdálkodási szervezetrendszer által.

A stratégia legfőbb célkitűzései a felszíni- és felszín alatti vizek minőségének javítása és jó állapotának megőrzése, a klímaváltozás hatásainak mérséklése, az öntözés feltételeinek javítása és az árvizek és aszályok ellen védelem.

Vízgyűjtő-gazdálkodás

A vízgyűjtő gazdálkodás célja a vizek ökológiai, kémiai és mennyiségi állapotának védelme és a fenntartható vízgazdálkodás feltételeinek biztosítása. Magyarországon a vízminőség még nem éri el a vonatkozó nemzetközi feltételrendszerek szerint a jó szintet. 2009-ben a folyók 8%-a , az állóvizek 18%-a és a felszín alatti vízek 68%-a érte el a jó állapotot. A jó állapot elérésének határideje 2015, ami indokolt esetben 2021-ig, illetve 2027-is is meghosszabbítható. A stratégiai szerint a megvalósítás érdekében egy víz árpolitika kidolgozásra van szükség, aminek lényege, hogy a vizet használó/szennyező fizet a vízhasználatért és ezt a bevételt a vizek védelmére és állapotának javítására költik.

Öntözés

A dokumentum megfogalmazza, hogy az öntözéses gazdálkodást újra meg kell valósítani. A rendszerváltás következtében az öntözési rendszer nagy változáson ment keresztül, ami mellett - sajnálatosan - folyamatosan csökkent az öntözött terület nagysága. A trend az elmúlt évtizedben sem tört meg, míg 2000-ben még 203 hektár került öntözésre, ma már ez a mérték mindössze 100 hektár. Az öntözéses gazdálkodás újbóli beindításához szükség van a megfelelő infrastruktúra kialakítására és a mezőgazdasági vízszolgáltatás árképzésének átalakítására. A VM ennek érdekében létrehozta a Nemzeti Öntözési Ügynökséget, amely a mezőgazdasági vízgazdálkodás feladatit látja el. Emellett kiemelik, hogy szükség lenne egy Öntözési Alap megalakítására, amely a pénzügyi feladatokkal foglalkozna.

Az intézkedések célja növelni az öntözött területek nagyságát a felszíni vizek jobb kapacitáskihasználásával és a vízszolgáltatási árak szabályozásával. Ezen intézkedések elengedhetetlen feltétele az öntözőrendszerek fejlesztése - húzzák alá.

Klímaváltozás

A kedvezőtlen éghajlati változások - globális felmelegedés, szárazság és csapadékmennyiség csökkenés - következtében csökken a hasznosítható vízkészletünk és növekszik a külföldről érkező vizekkel szembeni kitettségünk.

Növekednek a vízhiányos terültek, főként az Északi-középhegységben és az Alföldön, a nagy folyóktól távol eső területeken, így az aszály egyre nagyobb veszélyt rejteget magában.

Az elmúlt években mind a négy évszakban melegedés volt tapasztalható és a csapadék mennyisége is nyár kivételével csökken. A várakozások szerint az évi vízlefolyás csökken, a legrosszabb forgatókönyv szerint a Dunántúlon elérheti a 30%-ot is. Emellett a talajvízszint csökkenése is megfigyelhető, a Duna-Tisza közötti hátságon elérheti 4-5 méteres vízcsökkenést. A legveszélyeztetettebb helyek a Duna-Tisza közi hátság, a Nyírség és a Maros-hordalékkúp. Ezek a területek vannak az aszálynak legjobban kitéve, ezért itt nagyon fontos a csapadék tárolása és beszivárogtatása. Az Alföldön hosszútávon a felszín alatti vízkészletek olyan mértékben csökkenhetnek, hogy az már az ivóvízellátást is veszélyeztetheti.

Annak érdekében, hogy csökkenteni lehessen a szélsőséges időjárás okozta következményeket és biztosítani lehessen a rendelkezésre álló vízkészletet, természetszerű erdők telepítését ajánlja a dokumentum, amelyek védelmet nyújtanak a hirtelen lezúduló csapadék negatív hatásai ellen és jelentős szerepük van a víztárolásában is.

Vízkárelhárítás

A program nagyon fontosnak tartja az árvízzel kapcsolatos problémák megoldását, az Európai Unió Árvízi Irányelvének céljaival összhangban az árvízveszély kockázatának csökkentését. Ennek érdekében már megkezdődtek az árvízi veszély és kockázati térképek elkészítése.

A vízstratégiában megfogalmazott intézkedések végrehajtásához létre kell hozni a megfelelő intézményi rendszert és meg kell teremteni a megfelelő finanszírozást. A költségvetésben jelenleg nincs pénz a szükséges fejlesztésekre, így azokat elsősorban európai uniós támogatásokból hajtják végre, de az EU csak a fejlesztési pénzeket biztosítja, a fenntartáshoz szükséges forrásokat már az államnak kell nyújtania.

A VM legutóbbi közlése szerint közel félezer észrevétel érkezett a Nemzeti Vízstratégiához, amelyek között legalább 60 terjedelmesebb írásos anyag is szerepel.

Ajánlott oldalak

 

hazai pálya