A középkor példamutató szentje

Forrás: 
barikad.hu

November 19-én ünnepeljük a középkori kereszténység egyik legnagyobb női szentjének, Árpádházi Szent Erzsébetnek az ünnepét. A fiatalon idegenbe került királylány a németeknek példát mutatott emberségből és szeretetből.

 

kep

A szent eredete

II. András és a gyűlölt merániai Gertrúd lánya, Erzsébet (1207-1231) mindössze 24 évet élt, ez a rövid időszak elégséges volt arra, hogy bebizonyítsa a nyugati keresztények számára, hogyan kell tiszta szívből imádni az istent és bízni a Mmindenhatóban, hogyan kell gondoskodni a szegényekről és elesettekről. Példamutató élete olyan nagy hatást gyakorolt az akkori keresztény világra, hogy halála után hamarosan szentté avatták. Születésnapján, november 19-én az egész világ megemlékszik róla. Attila véréből származó lány sorsa az volt, hogy külföldre adják férjhez és az akkori viszonyok között már korán, négyévesen eljegyezték Türingia leendő grófjával, Lajossal. A vőlegény szülei, Hermann gróf és Zsófia grófnő ettől a házasságtól sokat várt, nagy megtiszteltetés volt a gazdag és erős magyar királyi házzal házasságot kötni. A fiatal ara fényes kísérettel és töménytelen kinccsel érkezett meg a wartburgi várba, hogy megtanulja az idegennyelvet és szokásokat. Nem üres kézzel érkezett, hanem tengernyi hozománnyal, a korabeli leírások szerint ennyi kincset még nem láttak Wartburg vár lakói. 

sze

Különös szokások

A fényes kincsek azonban eltörpültek Erzsébet bájos és kedves viselkedése mellett és a magyar királylányt hamarosan az egész várnép megkedvelte, vőlegénye, Lajos pedig első látásra beleszeretett jövendő feleségébe. Az anyós, Zsófia azonban irigykedett rá, mert menye egyre népszerűbb volt az udvarban és a köznép között, különösen zavarta a királylány mély vallásossága. Nem tudta megbocsátani neki, hogy a fiatal lány ragaszkodott saját szokásaihoz és nem sajátította el a mesterkélt udvari etikettet, hanem természetes módon viselkedett mindenkivel. A legnagyobb felháborodást az váltotta ki, hogy Erzsébet nem női módon ülte meg a lovat, hanem férfiasan „vadul” lovagolt, ami Attila hunjaira emlékeztethette a németeket. Anyósa különösen rossz néven vette, hogy szerelem szövődött a fiatalok között és Erzsébet mindig hűségesen várta haza férjét és legtöbbször eléje lovagolt és úgy fogadta őt. Az sem volt megszokott a nyugati udvarban, hogy a férj együtt étkezzen a feleségével, Lajos viszont ragaszkodott ahhoz, hogy lehetőleg minél többet legyen együtt szeretett asszonyával.

sze2

Erzsébet szentsége

A türingiai gróf mindenben támogatta feleségét, még jótékonykodását sem ellenezte. 1225-ben nagy éhínség tört ki a grófságban, ekkor Lajos támogatásával Erzsébet fölnyitotta a kamrákat és hombárokat, ellátták a rászorulókat, hogy senki se haljon éhen. Emellett a grófné folyamatosan támogatta az elesetteket, az árvákat és az özvegyeket, gyakran saját kezűleg osztotta nekik a kenyeret és a pénzt. Eladta ékszereit és drága ruháit, azokból tudott jótékonykodni. Életében akkor történt gyökeres változás, amikor 1227-ben férje keresztes háborúba indult és sohasem tért vissza, mert útközben betegségben meghalt. Erzsébet nem akart tovább a várban maradni, hanem titokban gyermekeivel együtt elhagyta a várat és a fényűző udvart, és szegénységben élte tovább életét.

sze

Utolsó évek

Erzsébet férje halála után minden jövedelmét a szegények támogatására áldozta, férje után járó özvegyi járadékából kórházat rendezett be Margburgban és ő maga is ápolta a betegeket. Gyermekeinek tanításáról és képzéséről gondoskodott, egyik lánya, Gertrúd azonban anyja példáját követte, őt a katolikus egyház a boldogok között tartja számon. Az egyik napon megjelent nála egy magyar küldöttség, élén egy tekintélyes úrral. Egyszer apja, II. András küldöttséget menesztett a városba, mert értesült lánya sanyarú helyzetéről és haza akarta hozatni. Az özvegy grófné azonban nem jött haza, hanem férje népénél maradt, hogy továbbra is segítse a szegényeket és rászorulókat.

Életének utolsó életében Marburgi Konrád volt lelki vezetője, aki sokszor bántalmazta a magyar királylányt, úgy akarta tökéletességre nevelni. Erzsébet testét megviselte a sok munka és virrasztás. 1231 novemberében megbetegedett, lázas állapotában magyarul énekelt. A türingiai szent életű asszony hamarosan meghalt és Margburgban temették el. A hír hallatára az egész tartományból sereglettek az emberek a temetésre, hogy elbúcsúzhassanak szeretett grófnéjuktól. Akkor csoda történt, amikor megkezdték a gyászmisét, a templom tetejére leszállt egy nagy, fekete madár, és örömteli dalba kezdett. Lehet, hogy az Árpádok szent madara látogatta meg a királylányt.

OB

Tudod, miről szól a húsvét? Ismered a szentháromnap ünnepét? A húsvéti hagyományt és kultúrát? Húsvétra való...
Van minden, mint karácsonykor – tartja a szólás, hiszen a karácsony ünneplésének fontos része a gazdag, közös...
Furcsa és különleges nép vagyunk mi, magyarok. Nyelvünk, származásunk, történelmünk mind egyedivé tesz...
A világ szinte minden országa megemlékezik a nemzet szuverenitását, önvédelmi készségét kifejező fegyveres...

Ajánlott oldalak

 

hazai pálya