A lengyel-magyar barátság napjára

 

"Polak, Węgier, dwa bratanki, I do szabli, i do szklanki!” – hangzik a mondás lengyel, s magyar földön egyaránt, ha koccintásra kerül a sor. E rímbe szedett sor őrzi legméltóbbképp a két nép ősrégi barátságát, sőt testvériségét (bratanki lengyel régi nyelvi ’testvér’). De vaj hol gyökerezik ez az elmélyült jó viszony a két nagy nemzet között? Bizony nehéz megadni erre a választ. A jegyzett történelem forrásaival sem juthatunk ily távoli múltba, ám most mégis ezzel kezdjük.


Köztudott, hogy a lengyel nemesség az ókor szarmatáitól származtatja magát, míg a magyar Szkítiát vallja ősi hazájának, s noha egyik valóját sem ismeri el a mai történelemtudomány, mégis mindnyájan büszkék vagyunk első néven nevezett őseinkre. Az viszont bizonyos, hogy az Siemowit és Árpád fejedelem egy században alapította a Piast-dinasztiát és Árpád-házat, melyeket ősidőktől fogva vérségi viszonyok kötöttek egymáshoz. Géza fejedelem második felesége Ziemomysl fejedelem leánya, míg az eleve lengyel földön nevelkedő I. Béláé Rycheza, II. Mieszko lánya, kitől maga Szent László királyunk is származik. Vitéz Beloszláv felesége pedig Judit, I. István nővére volt. 


Károly Róbert visegrádi királytalálkozóján megerősödtek a gazdaság és kereskedelem kapcsolataink is. Az Anjou-kor perszonáluniója idején pedig igazi virágkorát élték a kulturális kapcsolatok. Nagy (vagyis „Magyar”) Lajos lányát, Hedviget pedig a mai napig szentként tisztelik a lengyelek, a kereszténység elterjesztésében és a krakkói egyetem fejlesztésében játszott szerepéért. A 19. században háromfelé szakított Lengyelország ügyét az egész magyar ifjúság támogatta Deák, Kölcsey, Vörösmarty vezetésével. A magyar szabadságharc nagy hősei közé tartozott Bem József, Henryk Dembinski és ezernyi lengyel katona is. A II. világháború lengyel menekültjeinek befogadása pedig a mai napig táplálja a lengyelek hálás kapcsolatteremtő szándékát a magyarság felé.


Egyetlen magyar alapítású szerzetesrendünk, a pálos rend 16 tagja alapította a sziléziai czestochowa monostorát, a leghíresebb lengyel kegyhelyet, ám a hazánkban pusztulásra ítélt rendet 16 lengyel pálos mentette meg 1934-ben. A lengyel királlyá koronázott Báthory István pedig a zűrzavaros lengyel nemesi harcok katasztrófájától mentette meg az országot, míg Erdélyi Fejedelemséget is ő irányította. S talán kevesebben tudják, hogy mind a két országot Szűz Mária kezébe ajánlották. 1656. április 1-jén a lembergi székesegyházban János Kázmér Lengyelországot,1038. augusztus 15-én I. István Magyarországot. A czestochowai Fekete Madonnát meg is koronázták, ahogyan István is a Szent koronát nyújtotta, így mindkét ország királynője Mária.


Az itt felsoroltaknál azonban van egy még inkább meglepő tény, mégpedig a magyarság és lengyelség ősi, genetikai értelemben vett rokonsága. A világban mindenütt elismert rokonságkutatási mód Y-kromoszóma csoportok (haplogroups) vizsgálata, mely lehetővé teszi azt, hogy megállapítsuk volt e közös felmenője apai ágon két embernek. Így meghatározhatók különböző korú és elterjedtségű csoportok, melyek közös őssel rendelkeznek. Ezek a csoportok férfiágon öröklődve visszavezethetők néhány ősapáig, akitől a csoport minden tagja származik egyenes férfiágon.  A legjellemzőbb európai csoportok, az R1b és R1a feltehetőleg a 40 ezer éve Európába érkezett első emberek, az aurignaci kultúra leszármazottai. A Kelet-Közép-Európában leginkább jellemző R1a (vagy Eu19) mind a két népben 50%-os előfordulási arány körül mozog. (néhány magyarokra vonatkozó adat: Battaglia: 56%, Semino: 60%, néhány lengyelekre vonatkozó adat: Kayser: 57%, Semino: 56,4%). Így hát, bármilyen meglepően is hangzik a genetikai rokonság olyan mélyen gyökerezik, hogy az európai ember megjelenésével egyidős. Ez persze ugyanúgy vonatkozik a környék népeinek döntő többségére is, ám azt szem előtt tartva, hogy a terület egykori legnagyobb népei egy tőről fakadnak és történelmük is közös elgondolkozhatnánk azon merre nyissunk.


1991. február 15-én meg is újult ez a kapocs a V3-ak (később V4-ek Szlovákiával) megalakulásával, melynek eredménye a CEFTA és a Nemzetközi Visegrádi Alap is, ám ez az együttműködés így is jelképesnek mondható, hiszen még állandó székhely sincs. Ennek ellenére ma is vannak hasonló törekvések a két ország között, például a Jog és Igazságosság (konzervatív jobboldali párt, 2010-ig hatalmon) Lech Kaczynski vezetése alatt szintén a térség összefogásán munkálkodott, és az unióellenesség is megfogalmazódott bennük. Miután Szmolenszk közelében lezuhant a lengyel vezérkar repülőgépe, a választásokat már nem nyerték meg, de még mindig 32,16% birtokában léptek a parlamentbe. A Jobbik is mély megrendüléssel fogadta az elnök halálát, és részvétét fejezte ki a lengyel nemzetnek. Ám a lengyel "szélsőjobboldali" szervezetek is törekednek a kepcsolatfelvételre.


A kapcsolatteremtésre azonban nem csak a politika terén van szükség, noha minden szempontból égetően sürgős a helyzet. A lakosságnak is lépnie kell, hiszen az eddigiek alapján is nyilvánvalóvá válhatott, hogy a barátok a szomszédban vannak!


Forrás:


-A lengyel-magyar barátság lapja: http://gportal.hu/gindex.php?prt=104761


-Norman Davies: Lengyelország története. Budapest, 2006.


Képek:


1. kép: Willam Baur: Magyarok és lengyelek (17. század, Muzeum Książąt Czartoryskich, Krakkó)

2. kép: lengyel címer

3. kép: R1a haplotípus elterjedése Európában:http://en.wikipedia.org/wiki/File:Distribution_Haplogroup_R1a_Y-DNA.svg

4. Młodzież Wszechpolska
Tudod, miről szól a húsvét? Ismered a szentháromnap ünnepét? A húsvéti hagyományt és kultúrát? Húsvétra való...
Van minden, mint karácsonykor – tartja a szólás, hiszen a karácsony ünneplésének fontos része a gazdag, közös...
Furcsa és különleges nép vagyunk mi, magyarok. Nyelvünk, származásunk, történelmünk mind egyedivé tesz...
A világ szinte minden országa megemlékezik a nemzet szuverenitását, önvédelmi készségét kifejező fegyveres...

Ajánlott oldalak

 

hazai pálya