Kaméleon - Magyar csodafegyverek a 2. világháborúban (1. rész)

Forrás: 
honvedelem.hu nyomán

Ha második világháborús magyar arzenálról beszélünk, aligha jut eszünkbe a kor csúcstechnológiája. Pedig ezek a fegyverek is léteztek, legalábbis a rajzasztalon. Néhány év alatt valószínűleg a csapatokhoz is kikerülhettek volna a Németország „csodafegyvereivel” is vetélkedő magyar konstrukciók, amelyek ugyancsak megkeseríthették volna a Vörös Hadsereg, vagy éppen az amerikai bombázók életét. Következzen a sorozatból az első rész.

Kaméleon - mítosz vagy valóság?

A magyar fegyverkezés történetének legrejtélyesebb fejezete kétségkívül az XNI-02 Kaméleon sugárhajtású vadászgép. Sokak szerint nem épült meg, mások esküsznek rá, hogy valóban megépült a háború végére. Ilyen volt R. Taylor az USAF pilótája, aki valószínűleg áprilisi tréfának hitte az XNI-02 Kaméleont, azt a valamit, ami leginkább egy mutáns szöcskére hasonlított, amikor megpillantotta 1945. április 1-jén. Taylor hadnagy repülési naplójában ez áll: "Ismeretlen típusú sugárhajtású repülőgép. Linz légterében. 1945. április 1." Ha hihetünk annak, hogy megépült, akkor a Kaméleon tervezője Nemisch Pál mérnök volt. Tulajdonképpen a törzs volt új tervezésű, a kettős törésű szárnyak pedig a Ju-87 módosított szárnyai. A pilótaülés plexibuborék borítást kapott, a lövész az orrkúpban foglalt helyet. Az alsó géppuskákhoz nagylátószögű optikájú kamera tartozott, és a kezelő személy képernyőn figyelte környezetét. A kétfős személyzet mindkét ülését katapultálhatóra tervezték. A T-elrendezésű farokrész fa és műanyag felhasználásával készült. Két hajtóműve a törzs hátulján, két oldalt kapott helyet. Az XNI-02 Kaméleon kétség kívül korát messze megelőzte számos vonatkozásban, viszont egyetlen repülőképes példány épült belőle.

Fonó AlbertA sugárhejtómű feltalálója

Fonó Albert – a sugárhajtómű feltalálója – 1881. július 2-án született. Azon csodálkozni sem lehet, hogy a Nobel-díj-nevelő Fasori Gimnáziumba járt. Itt ismerkedett meg és kötött barátságot Kármán Tódorral, aki később a hangsebesség fölötti repülés egyik megteremtőjévé vált. 1899-ben iratkozott be a Műegyetemre. Fonó első, a sugárhajtás elvét tartalmazó találmánya a légi torpedó 1915-ben született. A tüzérségi lövedékek hatótávolságát kívánta megnövelni az által, hogy a lövedéket egy hozzátartozó hajtómű gyorsítja. Ezzel több célt lehetett elérni: kis kezdősebességgel nagy távolságra lehetett lőni, nagy tömegű lövedéket kis tömegű ágyúból útjára bocsájtani, illetve a nagyobb sebesség miatt a becsapódáskor felszabaduló energia is felülmúlja az azonos tömegű, de kisebb sebességű lövedék becsapódási energiáját. Az általa javasolt megoldás a torló- sugárhajtómű ősének tekinthető. Találmányát az osztrák-magyar hadvezetéshez nyújtotta be, ahol a nála kevesebb tudással megáldott bürokraták elutasították.

1928-ban kidolgozta a hangsebesség feletti repüléshez szükséges hajtómű terveit. Ezúttal a német szabadalmi eljárást választotta. Ez a hajtómű csak hangsebesség fölötti tartományokban lett volna működőképes, ezért pótszabadalmi bejegyzést kért, ugyanis egy kompresszor beépítésével hajtóművét alkalmassá tette a hangsebesség alatti repülésre is. A szabadalmi eljárás négy évig tartott, Fonó szabadalmát 1932-ben jegyezték be. Fonó Albert 1972. november 21-én, Budapesten hunyt el.

 

Tudod, miről szól a húsvét? Ismered a szentháromnap ünnepét? A húsvéti hagyományt és kultúrát? Húsvétra való...
Van minden, mint karácsonykor – tartja a szólás, hiszen a karácsony ünneplésének fontos része a gazdag, közös...
Furcsa és különleges nép vagyunk mi, magyarok. Nyelvünk, származásunk, történelmünk mind egyedivé tesz...
A világ szinte minden országa megemlékezik a nemzet szuverenitását, önvédelmi készségét kifejező fegyveres...

Ajánlott oldalak

 

hazai pálya