Eger híres ostroma

Forrás: 
alfahir.hu

Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye méltó emléket állított azoknak a hősöknek, akik 1552-ben életük árán is megvédték a Felvidék kapujának számító Eger várát. Szeptember 9-én kezdődött meg a törökök ostroma, amelyet a magyar védők több mint egy hónapig álltak.

szept

Törökök terve

A török fősereg, a ruméliai csapatokkal 1552 tavaszán indult el a Magyar Királyság felé, hogy megbosszulja szövetségesének, Fráter Györgynek a megölését és újabb területeket hódítson magának a Magyar Királyság területéből. A Szulejmán szultán által útnak indított had júliusban körülzárta a Temesköz és a Bánát központját, Temesvárt, majd egy másik, helyi török csapat, Ahmed budai pasa vezetésével körbevette Szolnokot. Mindkét helyet sikerült megszerezniük, mert a várakban élt idegen zsoldosok szabad elvonulás fejében szinte küzdelem nélkül átadták a várakat. A két pasa diadalmasan vonult előre, Szolnoknál egyesítették erejüket. Így érkeztek meg szeptember elején Eger alá.

Egri készülődés

Az egri vár Dobó István parancsnoksága alatt állt, aki Török Bálintnál szolgált egykoron. Rábízták a Felvidék kulcsának védelmét. A kihívás óriási volt, mert ha elesik Eger, akkor a törökök eljutottak volna a felvidéki bányavárosokig, ahol az ország legfontosabb nemesfém lelőhelyei voltak. A kapitány hiába küldött segélykérő leveleket a bécsi udvarba, nem érkezett semmi válasz, ezért a védők maguk készültek fel a harcra , habár tudták, szinte semmi esélyük sincs az ellenállásra. Mégsem riadtak meg a kihívásoktól és felkészültek az ostromra: kijavították a várat, és összegyűjtötték a környéken élőket, hogy a várban, védett helyen vészeljék át a török támadást. Katonaság híján a vár katonái elkezdték kiképezni a hadra fogható férfiakat. Még így is csak alig több mint 2000 katonával rendelkezett Dobó a törökök negyvenezerre becsült hadával szemben. A mai modern korban fel nem fogható, hogyan mertek Dobóék ellenszegülni a húszszoros túlerőnek. A haza védelme és a vár megvédelmezésének kérdése úgy tűnik, hogy fontosabb volt mindennél, ezért vállalták a halált és a hosszú küzdelmet.

szept

Török-magyar taktikák

A törökök először megkeresték ajánlatukkal a kapitányt, szabad elvonulást ígértek, ha önként feladja a várat. Dobó azonban nem ijedt meg a török seregtől és nem akarta harc nélkül a kezükre juttatni az erősséget. Az oszmán sereg egy hétig várt a válaszra, majd szeptember közepén megkezdték a vár ostromát. 12 ostromágyú és több száz kis löveg lőtte folyamatosan a falakat. A két török hadvezérnek az volt a célja, hogy rommá lőjjék a várat, hogy a ledöntött falakon át bejussanak a várba. Eger két nagy ostromot is kiállt, szeptember 28-án, illetve október 4-én. A várvédőket az időjárás is segítette, mert az idő hirtelen hidegre fordult, amit az ellenség nehezen viselt, ezen kívül az idő is a magyaroknak dolgozott, a törököknek kezdett elfogyni az élelme, valamint a sereget járványok tizedelték meg. Ahmed és Ali pasa még kétszer, október 12-én és 13-án kétszer is általános rohamot indított a vár ellen, de a szétlőtt várat a védők ősies helytállása miatt még így sem tudták bevenni. Eger várának védelmében mindenki részt vett, az asszonyok és a férfiak egyaránt, az Egri csillagokból jól ismert módszerekkel (szurok, forró víz, stb) igyekeztek meggátolni a törökök bejutását a várba.

Egy csodás győzelem

A törökök nem bírtak a kisszámú magyar védősereggel és október 17-én feladták a várat és elvonultak. Eger várvédői megfutamították a győzedelmes Szulejmán seregét, amelyet Európában legyőzhetetlennek tartottak. A várvédők örökre példát mutattak bátorságból és hazafiságból, bebizonyították, hogy a húszszoros haderővel szemben is lehet győzni, ha mindenki, katonák és civilek, nők és férfiak szívvel-lélekkel összefognak.

OB

Ajánlott oldalak

 

hazai pálya