Felmentették Hóman Bálintot a háborús bűntett vádja alól

Forrás: 
Múlt-kor

Bűncselekmény hiányában felmentette Hóman Bálint néhai kultuszminisztert a háborús bűntett vádja alól a Fővárosi Törvényszék pénteken kihirdetett elsőfokú, jogerős döntésében.

Hóman Bálint 1885. december 29-én született Budapesten. Német eredetű, elmagyarosodott középpolgári családban született, apja klasszika-filológus professzor volt. Történelem-latin szakos tanári, majd bölcsészdoktori oklevelet szerzett, később az Egyetemi Könyvtárban dolgozott. 1922-ben nevezték ki a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtára (a mai Széchényi Könyvtár) igazgatójának, 1923 és 1932 között az intézmény főigazgatója volt. A budapesti egyetemen 1917-től a középkori magyar művelődéstörténet magántanára, 1922-től helyettes, 1932-től nyilvános rendes tanára volt. 1918-ban lett a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1929-ben rendes tagja, 1930-ban Corvin-koszorúval, 1935-ben Corvin-lánccal tüntették ki, 1936-tól királyi titkos tanácsos volt.

Történelmi művei közül kiemelkedik az 1928 és 1934 között Szekfű Gyulával közösen írt nyolckötetes Magyar történet (az 1458-ig terjedő rész Hóman munkája), valamint a négykötetesEgyetemes történet, amelyet Szekfűvel és Kerényi Károllyal szerkesztett. Hóman a szellemtörténeti iskola hívének vallotta magát, a középkori forráskutatás, a pénz- és gazdaságtörténet területén alkotott maradandót. A "Hóman-Szekfű", amelynek ötkötetes hasonmás kiadása 1990-ben jelent meg, több nemzedék történelemszemléletét alakította maradandóan.

1932 és 1945 között Székesfehérvár kormánypárti képviselője, 1932-től vallás- és közoktatásügyi miniszter volt. Irányítása idején épült ki az egységes középiskolai rendszer, a tanfelügyelő-hálózat, ekkor rakták le a nyolcosztályos elemi iskolarendszer alapjait. Az oktatást, a tudományt, a kultúrát - miként neves elődje, Klebelsberg Kunó - a nemzetpolitika stratégiai ágazatainak tartotta. A kultusztárca, amely az állami költségvetés 11-13 százalékát kapta, Hóman irányítása alatt a népi tehetségek gondozására helyezte a hangsúlyt, létrehozták a Bolyai (később Győrffy) Kollégiumot is. A miniszteri tisztségről 1942 júliusában mondott le, és Imrédy Béla politikai irányzatához közeledett.

"Történeti szükségszerűségnek" tekintette a német-magyar szövetséget, megszavazta a hadba lépést és a zsidótörvényeket, ugyanakkor elítélte a fajelméletet, az ország német megszálláskor tiltakozott a helytartó Veesenmayernél, és sok írót, művészt mentett meg a deportálástól. Az általa választott tévúton végigment, a törvényhozásban még a nyilas hatalomátvétel után is részt vett. Német területen került amerikai fogságba, és 1945 novemberében adták ki Magyarországnak.

1945-ben az Akadémia kizárta tagjai közül, népbírósági perét 1946-ban folytatták le. A népbíróság álláspontja szerint háborús bűntettet követett el 1941-ben Magyarország Szovjetunió elleni hadba lépésének kormánytagként történő megszavazásával. Hiába szólalt fel mellette Kosáry Domokos és Szekfű Gyula, háborús bűnösként életfogytiglani fegyházra és vagyonelkobzásra ítélték. Az 1950-től a váci fegyházban raboskodó Hóman nem kapott megfelelő orvosi ellátást, 130 kilóról 60-ra fogyva, cukorbajban és szívelégtelenségben halt meg 1951. június 2-án. Maradványait 2000-ben azonosították, és 2001 októberében temették újra a tassi református temetőben. Külföldön élő fia akarata szerint, az egykori miniszter, Darányi Kálmán családi kriptájában helyezték el.

Az ítélet

Hóman Bálint perújítását már többször kezdeményezték a hozzátartozók. Jelen ügyben korábban perbeszédében az ügyész és a védő egyaránt felmentést indítványozott, az elsőfokú felmentő rendelkezést pedig pénteken tudomásul vették, így az nyomban jogerőre emelkedhetett.

A bíró az ítélet szóbeli indoklásában - a bíróság által felkért Ujváry Gábornak, a Veritas Történetkutató Intézet történészének szakvéleményére támaszkodva - kifejtette: Bárdossy László kormányának, amelyben 1941 nyarán Hóman Bálint is miniszter volt, határozott szándéka volt, hogy megőrizze az ország függetlenségét, és semmi olyat ne tegyen, ami ezt veszélyeztetheti. Annak pedig semmi nyoma, hogy Hóman Bálint bármikor eltért volna a kormány álláspontjától.

A német politikai vezetés egyébként sem szorgalmazta Magyarország belépését a Szovjetunió elleni háborúba, mert nem kívánt ezért ellenszolgáltatást nyújtani, és a magyar politikai vezetés sem ajánlkozott a Szovjetunió elleni hadba lépésre, a legfontosabb célja ugyanis éppen az volt, hogy az ország a hitleri német birodalommal szövetségben is nem hadviselő félként őrizze semlegességét és őrizze hadseregét egy román-magyar vagy szlovák-magyar háború esetére. Ugyanakkor a német katonai vezetés jelezte, hogy minden felajánlást szívesen fogad a Szovjetunió elleni háborúban, a magyar katonai vezetés pedig ezt kifejezetten szorgalmazta.

Az indoklás hosszan szólt arról, hogy nincs hiteles jegyzőkönyve az 1941. június 23-ai kormányülésnek, amelyen a Szovjetunióval való diplomáciai kapcsolatok megszakításáról döntöttek, továbbá a június 26-ai kormányülésnek, ahol az aznapi - feltehetően eltévedt szovjet gépek által elkövetett - kassai bombázás után megállapították a Szovjetunióval való hadiállapot beálltát.

Az indoklás szerint a június 26-ai kassai bombázást akkor nem provokált szovjet támadásként értékelték, Horthy Miklós kormányzó helyzetértékelése után Bárdossy Lászlót kész tények elé állították, a kormány egyet tehetett, tudomásul vette a kormányzó döntését. A felmentő ítélet egyik alapvető oka, hogy háborús bűntettet csak szándékosan lehet elkövetni, és Hóman Bálint esetében nem állapítható meg, hogy szándékosan a háborúba lépést akarta.

Az indoklás kitért arra is, hogy a háború után a Bárdossy-perben, amelyben halálra ítélték, majd 1946 januárjában kivégezték a volt miniszterelnököt, egyértelműen az előző rendszert akarták elítélni, mégsem foglalkoztak Horthy Miklós felelősségével, mert akkoriban népszerű volt a tömegek körében és Sztálin sem kívánta megbüntetését. A perben egyébként Bárdossy László magára vállalta a felelősséget a hadba lépésért. 

A bíró szerint egyébként a diplomáciai kapcsolatoknak a Szovjetunióval való megszakítása után már csak idő kérdése volt, hogy mikor lép be Magyarország a háborúba. Hóman Bálint a belpolitikában nem tartotta követendőnek a német nemzetiszocialista berendezkedést, de úgy vélte, a nagyobb rossz, a német megszállás elkerülése érdekében szükség lehet kisebb engedményekre a hitleri birodalom irányában - mondta a bíró, aki többször kiemelte, hogy az ország külpolitikai mozgástere nagyon csekély volt. A törvényszék bírája leszögezte, hogy a történészek vitájában nem foglalt állást, csupán azt mondta ki a perújítási eljárásban, hogy Hóman Bálint a terhére rótt háborús bűntettet nem követte el.

Tudod, miről szól a húsvét? Ismered a szentháromnap ünnepét? A húsvéti hagyományt és kultúrát? Húsvétra való...
Van minden, mint karácsonykor – tartja a szólás, hiszen a karácsony ünneplésének fontos része a gazdag, közös...
Furcsa és különleges nép vagyunk mi, magyarok. Nyelvünk, származásunk, történelmünk mind egyedivé tesz...
A világ szinte minden országa megemlékezik a nemzet szuverenitását, önvédelmi készségét kifejező fegyveres...

Ajánlott oldalak

 

hazai pálya