"Magyarok marad­tunk!"

Forrás: 
barikad.hu

1921. december 14-én apró, de mégis nagyon fontos elégtételt vettünk a gyalázat és igazságtalanság felett: Sopron és környéke Ausztria helyett Magyarországot választotta.

A velencei jegyzőkönyv értelmében 1921. decemberében Sopron és környékének lakossága népszavazáson döntötte el, Ausztriához, vagy hazánkhoz akar-e csatlakozni. A népszavazásnak azonban volt egy rendkívül fontos előzménye, amely nélkül ma Sopron egy színtiszta német város lenne az osztrák határ túloldalán, ez pedig a Lajtabánság.

Lajtabánság

A magyar katonai alakulatokat 1921. augusztus 26-án kivonnták, de helyükre azonnal bevonultak Prónay Pál és Héjjas Iván szabadcsapatai. A benyomuló osztrák katonákat és csendőröket a felkelők megállították Pinkafőnél és Ágfalvánál, a harcokban az osztrákok három, a magyarok egy embert vesztettek. A körülbelül háromezer különítményesnek tevőleges támogatást nyújtott Ostenburg Gyula, Sopron parancsnoka is.

Rongyos Gárda

A Rongyos Gárda hősies fegyveres ellenállásának köszönhetően létrejött miniállam alig egy hónapig létezett, szimbolikus értéke azonban felbecsülhetetlen. A Prónay Pál és Héjjas Iván „rongyos” katonái által életre hívott testvérállam a hadseregét szélnek eresztő Magyarország egyik sikertörténete volt. A Lajtabánság ugyan megszűnt 1921. november 5-én, ám a katonai akció hatására kikényszerített népszavazás eredményeképp Sopron és környéke megmaradt csonka hazánk határain belül.

Nem hagylak

Magyarok maradtunk!

A népszavazáson a 89 százalékos részvétel mellett 65 százalék Magyarországra, míg 35 százalék Ausztriára szavazott, a környék nyolc falujában viszont ban a 7 900 jogosult 54 százaléka Ausztria mellett szavazott. Magyarországra csak Nagycenken, Fertőbozon és Kópházán szavaztak többségben. Ne feledjük, a a svábok kitelepítése előtt vagyunk.

Sopron döntése mögött sokszor hangzik el érvként a város magyar ajkú többsége, csakhogy ekkoriban Sopron lakosságának fele német anyanyelvűnek vallotta magát. Ugyanakkor a város lakosságának többsége Magyarországot tekintette hazájának, Ausztriával, az osztrák németséggel nem ápolt különösebben szoros kapcsolatot, kulturális értelemben abszolút Magyarország részét képezte a város és annak lakossága.

A szavazatokat a tiszti nevelőin­tézetben számlálták össze 1921. december 17-én és annak eredményét délután négy órakor hirdették ki. Johann Schober,  Ausztria kancellárja telefononos érdeklődésére az egyik olasz katonatiszt tájékoztatásul a telefon­kagylót a nyitott ablakon át kitartotta az utcára. Harangzúgás köze­pette ünnepelt Sopron népe. Ezrek özönlötték el az utcákat, Az ablakokat kivilágították, s egy Nemzeti színű papiros zászlón a felírás: Magyarok marad­tunk!

hűség városa

Az országgyűlés A soproni népszavazás emlékének törvénybe iktatásáról szóló 1922. évi XXIX. törvényben a Civitas fidelissima, azaz a Leghűségesebb város címmel jutalmazta Sopront, ahol a 61 méter magas Tűztorony déli részén ezután alakították ki az Hűségkaput.

A kitartó és állhatatos harcnak további eredménye is volt. A "békeszerződés" alapján további, Ausztriának itélt Vas vármegyei településein is tiltakozások kezdődtek. A magyarok, németek és grádistyei horvátok által lakott Narda, Felsőcsatár, Vaskeresztes, Hovátlövő, Pornóapáti, Olmód és Szentpéterfa lakosai éles tiltakozásukkal és ellenállásukkal elérték, hogy itt is népszavazás döntsön - hazánk javára. A folyamatban kezdeményező szerepet játszó Szentpéterfa később megkapta a "Communitas Fidelissima", azaz a Leghűségesebb Község címet.

Tudod, miről szól a húsvét? Ismered a szentháromnap ünnepét? A húsvéti hagyományt és kultúrát? Húsvétra való...
Van minden, mint karácsonykor – tartja a szólás, hiszen a karácsony ünneplésének fontos része a gazdag, közös...
Furcsa és különleges nép vagyunk mi, magyarok. Nyelvünk, származásunk, történelmünk mind egyedivé tesz...
A világ szinte minden országa megemlékezik a nemzet szuverenitását, önvédelmi készségét kifejező fegyveres...

Ajánlott oldalak

 

hazai pálya