Nimród a krónikákban

Forrás: 
Ordosz Műhely

A középkori magyar krónikák mindegyike megemlékezik Nimródról, a magyarság ősapjáról, aki az ókorban Mezopotámia  északi területeit uralta.

Nemcsak azok, hanem a középkori kaukázusi források a magyarhoz hasonló adatokat őrzött meg a  nagy királyról. Az új adatok segítségével megtudhatjuk, hogy a nagy óriást és vadászt az istenekhez hasonlóan imádták.

Krónikáink Nimródja

Bár a finnugristák – Hunfalvyt követve – máig azt állítják, hogy a magyarok őseiket csak kitalálták, így a Nimródtól való származást a Bibliából másolták ki. Arról már nem értekeztek, hogy a hazai források nem csak bibliai adatokat másoltak ki szolgai módon, hanem őseink többféle élő hagyományt őriztek a nagy vadászról, amelyek máshol nem is olvashatók. Arról említést sem tesznek, hogy a térséghez legközelebb eső keresztény, örmény és albán krónikák is sok különleges hagyományt örökítettek meg az ókor nagy királyáról, melyek őseink tradíciójához nagyon hasonló tényeket örökítettek meg. A z összes forrásmunka egyetért abban, hogy Nimród Jáfet leszármazottja volt. Az már kevésbé egyértelmű, hogy a vízözönt túlélő óriásnak a fia vagy unokája volt-e ősapánk. Kézai Simon szerint Jáfet véréből származott Ménrót, Thana fia, aki a vízözöntől félve tornyot épített. Az Úr azonban összekavarta a nyelveket és a népek szétszéledtek. Ménrót, az óriás ezután Evliath földjére ment, amely az időtájt Perzsiának neveztek és ott alapított birodalmat. Anonymus ugyanúgy Jáfettől származtatja Nimródot, de ő Magóg néven emlegeti és őt teszi meg Szkítia első királyának. A Képes Krónika a bibliaival megegyező adatot jegyzett le, vagyis Nimród, Kus fia volt, aki hatalmas vadász volt az Úr előtt. A Tarihi Üngürüsz szerint Nimród fiainak, Hunornak és Magornak emelt egy nagy tornyot, hogy a nagyvilágtól elvonulva élhessenek.

Nimród király egy ókori sztélén

Keleti hagyomány

A Kaukázusi Albánia története című mű a magyar krónikákkal egyezően Nimródot Jáfet utódjának írja le, de a szerző úgy tudja, hogy ő Jáván fia volt. A történet szerint a bábeli torony építése és a nyelvek összezavarása után az uralkodó istennek képzelte magát, ezért ezüstből és rézből hatalmas szobrot készíttetett, melyet magáról nevezett el. A krónikás hozzáteszi, hogy mesterei hasonlót készítettek, mint az óriás Tengri kánnak (perzsául: Aszpandiat), akinek lovat áldoztak.  Elsőre talán hihetetlennek tűnik az elbeszélés, hogy Nimród tiszteletére őseink bálványt öntöttek vagy faragtak, de ezt az adatot Khoreni Mózes Nagy Arménia története című műve is megemlíti, sőt még magyarázatot is fűz hozzá: Nimród nem más, mint Bál isten. A művet fordító Szongott Kristóf a lábjegyzetben hozzáfűzi, hogy a történet nem egyedülálló, hiszen erről tudott Szent Jeromos és Szent Ágoston, a két híres késő antik egyházatya is. A krónika nem másról tudósít, mint a nagy szkíta és hun uralkodók ősi kultuszáról, ami máig élő hagyomány egyes keleti népek körében. Dzsingisz kán emlékét nyolcszáz év múltán is ápolják az ordoszi mongolok, de mi, magyarok sem felejtettük el Attilát vagy éppen Árpád fejedelmünket és rendszeresen megemlékezünk róla. A történeti források és a néprajzi analógiák alapján elképzelhető, hogy Nimródot, mint nagy szellemőst tisztelték őseink és tiszteletére kőszobrot emeltek és emlékére az év meghatározott napján ünnepséget rendeztek és neki lovat áldoztak. Így kapcsolódhat össze Bál, Nimród és az ősök kultusza a szkíta-hun-magyar hagyományban.

Nimród sztélé Észak-Mezopotámiából

Héraklész, a görög Nimród?

A görög történetíró a Kr. e. 5. században megörökítette a fekete-tengeri szkíták történetét és életmódját. A feljegyzésből megtudjuk, hogy ókori rokonaink egy Héraklészhoz hasonló hőst tekintettek elődjüknek. Nagy Géza, a szkíták nagy hazai kutatója úgy vélte, hogy a nagy „görög” hős a szkíta világból került át a hellén istenek közé. Elméletét arra alapozta, hogy a vándorló, kóborló életmódot folytató vitéz inkább a lovas népekre jellemző, mint a görögökre. Szerinte a görög név használata megtévesztő, ezért a magyar történész egy olyan korabeli hőst keresett, akire ráillett Héraklész minden tulajdonsága. A választás a nagy vadászra, Nimródra esett, aki az ókorban hatalmas területek felett uralkodott, fő jelképe a nyíl és az íj volt, ugyanúgy, mint a göröggé vált Héraklésznek.

Tudod, miről szól a húsvét? Ismered a szentháromnap ünnepét? A húsvéti hagyományt és kultúrát? Húsvétra való...
Van minden, mint karácsonykor – tartja a szólás, hiszen a karácsony ünneplésének fontos része a gazdag, közös...
Furcsa és különleges nép vagyunk mi, magyarok. Nyelvünk, származásunk, történelmünk mind egyedivé tesz...
A világ szinte minden országa megemlékezik a nemzet szuverenitását, önvédelmi készségét kifejező fegyveres...

Ajánlott oldalak

 

hazai pálya