Piroska – egy Árpád-házi magyar királylány a bizánci trónon

Forrás: 
magyarkurir.hu

Január 18-án Szent Margit mellett, ha a világi naptárra nézünk, egy másik Árpád-házi magyar királylányt is köszönthetünk: Piroskát, aki Eiréné néven bizánci császárné volt. Szent László magyar király és Adelhaid rheinfeldi hercegnő elsőszülött leányára Sághy Marianne történész emlékezik.

Az Isztambulba látogató magyarok meghatottan nézik a Hagia Sophia tündöklő aranymozaikját, mely Eiréné császárnét ábrázolja férje, II. Komnénosz János császár és fia, Alexiosz trónörökös között, amint bőkezű adományt nyújtanak át az Isteni Bölcsességnek: a Szűz Mária ölében ülő Jézusnak. Eiréné császárné ugyanis „a mi Piroskánk”: Szent László magyar király lánya, akiből a Bizánci Birodalom legnagyobb, legszentebb és legtiszteltebb császárnéja lett. Minden útikönyv megemlíti a „magyar királylányt”, kiemeli szépségét és szentségét. Az Ayasofya könyvesboltjában azonban hiába keresünk bővebb felvilágosítást róla, pedig szarkofágja is a híres templomban áll!

Információ pedig bőven akad Piroskáról. Nemcsak korabeli arcképe, hanem korabeli életrajza is fennmaradt: jóval többet tudunk róla, mint bármelyik Árpád-kori királynénkról. Moravcsik Géza kiemelkedő munkássága és Nagymihályi Géza remek könyve dacára a magyar történettudomány és a magyar kultúrdiplomácia elszalasztott lehetősége ez a nagyszerű császárné, a görögkatolikus és az ortodox egyház szentje, aki a középkori bizánci építészet legcsodálatosabb remekét alapította. A Hagia Sophia és a Pantokrator-kolostor honlapján egyaránt Piroska-Eiréné-Xenia a „reklámarc”: ikonját legutóbb Kalota József görögkeleti érseki vikárius festette meg Budapesten.

Piroska (Prisca), Szent László király és rheinfeldi Adelhaid legidősebb leánya, 1088 táján született. Nevét arról a vértanúról kapta, aki a hagyomány szerint Szent Pál első híve volt Rómában és akinél Szent Péter is megszállt. A névválasztás azonban valószínűleg nemcsak a királyi pár vallásosságára utalt, hanem az újszülött nagyapja, a IV. Henrik császárral szemben a trónra törő Sváb Rudolf ellencsászár római ambícióira is. Névtelen bizánci életrajzírója szerint Piroska „boldog szülőktől, nyugati császároktól származott: pólyás korától kezdve, mint a nemes növények, elárulta és jelezte, hogy idővel milyeneknek fognak mutatkozni sajátságai, mert mindjárt telve volt minden illemmel és bájjal, s dús testi és lelki szépségtől tündöklött.”

Adelhaid 1090-ben halt meg, László 1095-ben: a serdülő Piroska unokabátyja, Könyves Kálmán udvarában nevelkedett mint az uralkodó gyámleánya. 1104-ben Kálmán feleségül adta Komnénosz Jóannész bizánci trónörököshöz, húgát pedig Jaroszláv orosz fejedelemmel jegyezte el. A királylányok házassága diplomáciai szövetség volt: Piroska és Jóannész frigye a Magyar Királyság és a Kelet-Római Birodalom kapcsolatát volt hivatott megerősíteni. A két ország határát a Duna képezte, a Magyar Királyság balkáni terjeszkedési politikája Horvátország és Szerbia irányába azonban Géza, László és Kálmán uralkodása alatt egy évszázadon át szembeállította a két hatalmat. A magyar-bizánci összecsapásokat látványos diplomáciai kiegyezések követték, melyek során a bizánciak remekmívű ajándékokat, többek között diadémokat ajándékoztak a magyar uralkodóknak: 1050 táján IX. Konsztantinosz Monomakhosz I. Andrásnak, 1074-ben VII. Dukasz Mihály I. Gézának ajándékozott egy koronát.

Piroska-Eiréné bizánci életrajzírója nem a magyar-bizánci diplomácia szövevényeit feszegeti, hanem a menyasszony szépségét és erényeit dicséri: „Amikor a dicső és kegyes császárok és házastársak, Alexiosz Komnénosz és Eiréné szép és jellemileg kifogástalan leányt kerestek, és őt találták olyannak, aki minden tekintetben gazdag szépségekben, feleségül adták Istentől ajándékozott sarjukhoz, bíborbanszületett Jóannész császárhoz.”

Piroska és a „szép” Jóannész (Kalojóannész) fényes esküvői szertartását ortodox rítus szerint tartották.

Piroska a trónörökös feleségeként a bizánci császárnék kedvelt nevét, Eiréné (Béke) vette fel: így hívták anyósát is. Eiréné azonban nem egyszerűen szép női név volt Bizáncban, hanem teológiai fogalom is, mely Isten attribútumaira – Béke (Eiréné), Bölcsesség (Sophia), Hatalom (Dünamisz)– utalt. Ezeknek szentelte Nagy Konstantin új fővárosa három főtemplomát.

Komnénosz Jóannészt 1118-ban, huszonegy éves korában császárrá koronázták. Negyedszázados uralkodásáról kortársai és az utókor egyaránt elismerően nyilatkozott, a Komnénosz-dinasztia legnagyobbjaként tartják számon. Mély vallásossága, mértékletessége, bőkezű adományai és igazságossága népszerűvé tették alattvalói körében, megfontolt, de energikus politikája révén pedig mind nyugaton, mind keleten sikereket ért el.

Eiréné nyolc gyermekkel ajándékozta meg férjét: Alexiosz (1106-1142); Mária (1106-1144/51); Andronikosz (1108-1142); Anna (1110 -?), Izsák (1115-1154); Theodora (1116 -?); Manuél (1118-1180); Eudokia (1119 -?). Életrajzírója hangsúlyozza, hogy a császárné „egyenlő számú fiú-és leánygyermeket szült, összesen nyolcat, és ezeket pompásan és császári módon nevelte fel.”

Piroska-Eiréné jámborságával, karitatív és szociális tevékenységével is kitűnt: „az alattvalóknak a császári udvarhoz intézett ügyeiben jó közvetítő volt, a nélkülözőket felkarolta, nekik mindenben kezét nyújtotta, szíves volt az alamizsnálkodásban, az özvegyek és árvák támogatásában, a szerzetesek szállásaira való kiadásokban és adományokban”. Udvarában sokszor fordultak meg külhoni delegátusok; sűrűn fogadott szentföldi zarándokokat, valamint küldötteket Magyarországról; többször közvetített politikai ügyekben a Magyar Királyság és a Bizánci Birodalom között.

Az életrajzíró cizellált bizánci retorikája mögül egy rokonszenves, jóindulatú, békés lelkű asszony portréja bontakozik ki: „Hogyan tudná valaki elbeszélni erényei többi fajtáját és bájainak raját, lelkületének szelídségét, nyugalmát, alázatosságát, mindenkivel való együttérzését, jóságát, kedvességét, nyájasságát, haragnélküliségét, hogy soha senkivel szemben nem volt indulatos, bántalmazó, gyalázkodó.”

Vallásossága nemcsak az imádságban teljesedett ki, hanem az alamizsnálkodásban és a templomoknak, kolostoroknak juttatott adományokban is. A Hagia Sophia mozaikképe is adakozás közben ábrázolja a császári családot. Eiréné alapította Konstantinápoly legnagyobb vallásos alapítványát, a Pantokrator-kolostoregyüttest, mely három templomot –Mindenható Krisztus-, Istenszülő (Métér Eleusza)-, és Szent Mihály-templomok –, két szerzetesi kolostort, idősotthont, kórházat, rokkantmenhelyet és árvaházat foglalt magában.

Eiréné császárné aktívan részt vett az épületek tervezésében az építésszel, Nikeforosszal együtt és Xenia („Idegen”) néven belépett a kolostor szerzetesnői közé. A név nem idegen származására utal, hanem a keresztény hit alapvető teológiai tanítására: a keresztények idegenek a földön, mert ők a mennyei haza gyermekei és oda vágyódnak vissza. Ahogyan a Pantokrator-kolostor felavatására készült költemény írja: „Az építtető Xéné császárnét, aki reád, Ige, az idegenre vágyódott és idegennek mutatkozott az egész világgal és minden látszatával szemben, és akit már régen elköltöztettél, sorold be a szentek karába.” 

Eiréné 1134-ben elkísérte a császárt bithüniai hadjáratára, ott halt meg augusztus 13-án. „Magával vitte lelkem felét” – írta a vigasztalhatatlan férj. A Pantokrator-kolostor Szent Mihály-kápolnájába, a Komnénosz-dinasztia temetőkápolnájába temették. Zöld márványból készült szarkofágját itt találták meg a többi Komnénosz-szarkofággal együtt: jelenleg a Hagia Sophia előcsarnokában áll.

Piroska-Eiréné-Xenia sírfeliratát a nagy bizánci költő, Theodórosz Prodromosz írta meg. A görögkatolikus egyház augusztus 12-én, az ortodox egyház augusztus 13-án ünnepli. Piroska-Eiréné a családjában és a közéletben egyaránt helytálló szelíd és okos asszony példaképe, aki a keresztény lelkiség, az egészségügy, a szegénygondozás, a szociális gondolkodás és az egyetemes művészet számára hihetetlen gazdagságú örökséget hagyott. Olyan örökséget, melynek megismerése és megértése a magyar kultúrtörténet feladata is.

Piroska az Árpád-ház egyetlen tagja, akiről korabeli portré maradt fenn, mely 1118-ban készült. A Komnénosz-mozaik a konstantinápolyi Hagia Sophia-bazilika emeleti galériáján látható: II. Komnénosz János baszileusz (Βασιλεύς), az augusta Piroska-Eiréné és fiuk, Alexiosz caesar ajándékot ad a Szűzanya ölében ülő Jézusnak.

Sághy Marianne/Magyar Kurír

Tudod, miről szól a húsvét? Ismered a szentháromnap ünnepét? A húsvéti hagyományt és kultúrát? Húsvétra való...
Van minden, mint karácsonykor – tartja a szólás, hiszen a karácsony ünneplésének fontos része a gazdag, közös...
Furcsa és különleges nép vagyunk mi, magyarok. Nyelvünk, származásunk, történelmünk mind egyedivé tesz...
A világ szinte minden országa megemlékezik a nemzet szuverenitását, önvédelmi készségét kifejező fegyveres...

Ajánlott oldalak

 

hazai pálya