- Főoldal
-
Híreink
Nézet: menu: hirek
Egész Magyarországot sújtja a FIFA legutóbbi, méltatlan döntéseStay -
Rendezvények
Nézet: menu: rendezvény
Stay -
Bemutatkozás
Nézet: menu: bemutatkozás
Stay -
Világunk
Nézet: menu: világunk
Azért volt erre szükség, mert a Magyar Királyi...Stay - Galéria
- Videók
- Elérhetőségünk
- Webáruház
Rejtett kincsek Örményországban: meghamisítják a történelmet?

A mai Örményország területét az ókoriban harcias lovas népek népesítették be. Valószínűleg ők hagyták hátra a háromezer évesre becsült sziklarajzokat és a régi kőfaragványokat a modern Szjunik-régióban.
Páratlan kincs
A Kis-Kaukázus hegyvonulatai között megbúvó termékeny völgyek az emberi civilizáció bölcsőjének számítottak. Azon a helyen már a kőkorban korán –legalább a bronzkor korai szakaszában - megtelepedtek az első harcos törzsek, a szkíta népek felemnői. Az utóbbi évtizedben nagyon sok új lelet került elő, de feldolgozásiukat nagyban nehezíti a helyi, örmény kutatók hozzállása, akik a páratlan kincseket nem a korai lovas népek érdemének tudják be, hanem az ősi „örmény” műveltség korai jelét vélik felfedezni bennük.
Sziklarajzok völgye
Jerevántól, a modern Örményország fővárosától délkeleti irányban 220 kilométerre találjuk Sziszian várost, melynek környéke az ókori népek egyik kedvelt lakóhelye volt. Bővízű forrásainál és védelmet nyújtó völgyeinél szkíta népek telepedtek meg, akik a bazaltsziklákba vésve örökítették meg életmódjukkal kapcsolatos jelenteket.
Az eddigi felmérésekből tudjuk, hogy rajzok százai találhatók ott, az ókori művészetei alkotások azonban nem egyediek, hanem nagy hasonlóságot mutatnak a Kaukázus azerbajdzsán részén készített alkotásokkal, valamint a közép-és belső-ázsiai sziklarajzokkal. Lehetséges, hogy a hatalmas eurázsiai sztyeppei övezetben egységes sziklarajz karcolási művészeti divat létezett.
Egy korai áldozati központ
A sziklarajzok szomszédságában örmény régészek felfedeztek egy nagyon különös helyet, ahol megalit kőoszlopok sorakoznak egymás mögött. Ezt a helyet a helyiek csak „örmény Stonehenge”-nek nevezik, hiszen a sztéléket talán öt, de elképzelhető, hogy nyolcezer éve készítették és az Ugtaszar-hegyen máig meg lehet csodálni ezeket.
A környéken találunk még késő ókori és kora középkori albániai kereszteket, sztéléket, de kost ábrázoló szobrokat is, melyek a Kaukázus lovas népei között terjedtek el széles körben.
OB